Nem alakul a tervek szerint Oroszország próbálkozása, hogy az energiát használja fegyverként Európa ellen. Nyolc hónappal az ukrajnai invázió kezdete után a kontinens nagyrészt leválasztotta magát legnagyobb energiaforrásáról. Az importjában az orosz gáz aránya a tavaly októberi 36 százalékról 9 százalékra esett vissza a Wood Mackenzie adatai szerint, az olajimporté 33 százalékkal zuhant, decemberben pedig életbe lép a tilalom.
A gáztárolók 91 százalékig fel vannak töltve, ami messze meghaladja a novemberre Brüsszel által kitűzött 80 százalékos célt.
Az energiaellátás biztonsága azonban változatlanul veszélyben van, a szállításban keletkező fennakadások vagy különösen nagy hideg esetén lehetnek áramkimaradások, és szükségessé válhat a gázfogyasztás korlátozása.
Súlyos problémát okoznak a magas energiaárak is, hiszen egy év alatt az olaj ára 60, a földgázé 400 százalékkal emelkedett, az utóbbinál a csúcs elérte a 335 eurót is a korábban megszokott húsz euró helyett megawattóránként.
A kormányok ezért sorra vezetnek be intézkedéseket, hogy enyhítsék a fogyasztókra nehezedő nyomást.
Több más uniós tagállam után a héten Lengyelországban jelentették be, hogy maximálják az elektromos áram árát: december 1-jétől a jövő év végéig a kisvállalkozásoknak és olyan intézményeknek, mint például a kórházak és iskolák, megawattóránként legföljebb 785, a háztartásoknak pedig 693 zlotyt kell fizetniük. (Egy zloty 88,63 forint.) Varsó azt már korábban közölte, hogy évi kétezer kilowattórás fogyasztásig befagyasztja a lakossági áramárakat, és ennél magasabb limitet szabnak meg a nagycsaládok, illetve a fogyatékkal élők számára. „Ez egy olyan vihar, amely mindannyiunkat érint, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk a vállalatokat és a lengyeleket” – mondta Mateusz Morawiecki kormányfő.
Míg az európai országok egy része a drága cseppfolyósított gáz (LNG) mellett teszi le a voksát, addig a lengyel háztartások összegyűjtik saját szemetüket, és azt tervezik elégetni télen. Mások közvetlenül a szénbányáktól szerzik be a szenet, amely még mindig az egyik legfontosabb energiahordozó a fűtésben, de az árak olyan gyorsan emelkednek, hogy a lakosság 60 százaléka energiaszegénységbe süllyedhet a télen.
A lakossági és ipari fogyasztók támogatása máshol is napirenden van. Szlovéniában a korábbi negyvenmillió euróról 86 millió euróra emelték a támogatások összegét, amelyből a vállalatok energiaköltségeik 50 százalékát fedezhetik. Romániában árplafont vezettek be a tűzifára, amelyhez 34 ezer forintnak megfelelő áron juthat hozzá a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, valamint az önkormányzatok. A bukaresti kormány az Európai Bizottság jóváhagyásával 2030-ig másfél milliárd euróval támogatja azokat a nagy energiaigényű ipari fogyasztókat is, amelyeknek a működését a magas energiaárak mellett az üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett klímaadó is veszélyezteti. Az egekbe szökő energiaárak ellensúlyozására ideiglenes árplafont tervez az áram- és gázszámlákra a dán kormány is, Németországban pedig gigantikus, 200 milliárd eurós energia-mentőcsomagot fogadtak el, ami Európa-szerte kiverte a biztosítékot.
Az áramkimaradások veszélye az utóbbi napokban elsősorban az Egyesült Királyságban került terítékre. Az energiaszabályozó hatóság, az Ofgem csütörtökön spórolásra szólította fel a háztartásokat, miután korábban az országos áramhálózat üzemeltetője (ESO) figyelmeztetett: előfordulhat, hogy akár napi három órán keresztül nem lesz áram abban a „valószínűtlen” esetben, ha nincs elég gáz az igények kielégítésére. A Liz Truss vezette kormány első intézkedései közé tartozott, hogy a korábban tervezettnél több ezer fonttal alacsonyabb szinten befagyasztotta a háztartási energiaárakat. Az egyik energetikai vállalat pedig még fizet is az ügyfeleinek, ha az áramfogyasztási csúcsidőszakokban kevesebb elektromosságot használnak.
A spórolásra azért is nagy szükség van egész Európában, mert a gázárak a szakértők szerint alighanem még évekig magasak maradnak.
„Nem tudhatom biztosan, de kétlem, hogy az árak valaha visszatérnek arra a szintre, ahol korábban voltak. Már csak azért is, mert Európa strukturálisan eltávolodik az orosz vezetékes gáztól az LNG felé, ami alapvetően drágább termék”
– mondta ezzel kapcsolatban a Deutsche Wellének Bram Claeys, a főleg a zöldátalakulással foglalkozó Regulatory Assistance Project vezető tanácsadója. Jövőre pedig már azért is nagyon magas marad a gázár, mert az EU-nak orosz források nélkül kell feltöltenie a tél végére kiürülő tárolókat.
„A valóságban a jelenlegi helyzet az olaj- és gázipari beruházások éveken át tartó alulfinanszírozottságának, a politikai önhittségnek, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok térnyerésének következtében alakult ki” – állítja Ashley Kelty, a Panmure Gordon befektetési bankvállalat olaj- és gázipari igazgatója. Adi Imsirovic, az Oxford Institute for Energy Studies vezető kutatója úgy véli, hogy Európa túlélheti az orosz olaj nélkül is, de az orosz gáz nélkül nem. „Jövő télen valószínűleg ki kell majd kapcsolni a villanyt” – nyilatkozta a német portálnak.
