Olajágat nyújtott Tajvan a Covid-járvány sújtotta Kínának
Caj Jing-ven, Tajvan elnöke felajánlotta országa segítségét Pekingnek a Kínát sújtó súlyos koronavírus-járvány kezelésében, ugyanakkor vasárnap elmondott hagyományos újévi üzenetében azt nem felejtette el hozzátenni, hogy a hazáját fenyegető kínai katonai akciók, provokációk nem szolgálják sem a békét, sem a stabilitást.
Fotó: Hector Retamal / AFP
Ameddig csak szükséges, hajlandók vagyunk megadni a humanitárius segítséget, hogy Kína polgárai egészségben és biztonságban indíthassák a 2023-as évet
– mondta Tajvan első megválasztott női elnöke. Caj azt nem részletezte, hogy milyen formában tudnának segíteni a kínaiaknak, a két ország ugyanis már a Covid-járvány korábbi kezelési módszereiben sem értett egyet, arról nem is szólva, hogy Tajvan a nyugati vakcinákban bízva oltatta be lakosságát, és nem sanyargatta a népet a zéró-Covid-politika szigorú korlátozó intézkedéseivel, amelyekkel Kína saját gazdasági életét többször is megbénította, lassítva a GDP-bővülését.
Az Apple számára az iPhone-kat gyártó tajvani Foxconn Kínában lévő óriásgyáraiban például a karanténintézkedések lázadáshoz vezettek, de számos egyéb esetben is megnyilvánult a szigor negatív gazdasági hatása.
Kína időközben átesett a ló túlsó oldalára, a korlátozáson szinte teljes feloldásával és a nemzetközi turizmus újraindításával sokkolta a világot. Nem véletlen, hogy számos ország a Kínából beutazóktól negatív tesztet követel ahhoz, hogy beléphessenek az országba. Legutóbb Kanada csatlakozott ezek táborához a vírus exportjának megállítása érdekében. Szakértők szerint a koronavírus Kínában nagyrészt ellenőrizetlenül terjed, és valószínűleg naponta több millió embert fertőz meg. A közreadott kínai statisztikai adatok megbízhatatlansága miatt legfeljebb Pekingben lehetnek tisztában a járvány súlyosságával.
Caj Jing-ven a feszült kínai–tajvani viszony oldására utaló finom jelzésként értékelte Hszi Csin-ping kínai elnök szombat esti újévi beszédében elhangzottakat, amelyben röviden utalt Tajvanra, mondván, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő emberek „egy és ugyanazon család tagjai”, és
Hszi ezúttal nem tett említést arról, hogy a szigetet kínai ellenőrzés alá akarja vonni.
Mindez persze nem jelenti a konfrontatív kínai politika feladását.
Ezt Caj is világossá tette, hangsúlyozva, hogy a kínai katonai tevékenység Tajvan közelében továbbra is aktív. A tajvani védelmi minisztérium adatai szerint az elmúlt 24 órában 12 kínai katonai repülőgép lépte át a Tajvani-szoros középvonalát, amely korábban nem hivatalos pufferzónaként szolgált a felek között.
Caj korábban többször is kijelentette, hogy tárgyalásokat és békét akar Kínával, de Tajvan megvédi magát, ha megtámadják, és hogy csak a 23 millió lakos dönthet a jövőjéről. Kína Tajvan elnök asszonyát szeparatistának tartja, és nem hajlandó vele tárgyalni.
