Egyre nagyobb a nyomás az európai tésztagyártókon az árcsökkentésre. A száraztészta bolti ára ugyanis Európa-szerte akkora mértékben emelkedett, hogy több országban a fogyasztók és a kormányzat is beavatkozást sürgetnek. A tésztaárak emelkedése a kontinens egyes részein messze meghaladja az általános inflációt, Magyarországon több mint a kétszerese, Olaszországban pedig a kétszerese annak. Az árak növekedése annak ellenére folyamatos, hogy a termék előállításához használt búza ára jelentősen csökkent.
Olaszországban márciusban 17,5 százalékkal, áprilisban 15,7 százalékkal, májusban 14 százalékkal drágult egy kilogramm száraztészta éves alapon számolva. A kép hasonló Európában máshol is. A tésztaárak áprilisi inflációja az Egyesült Királyságban 27,6 százalékos, Németországban 21,8 százalékos, Franciaországban pedig 21,4 százalékos volt.
Magyarország azonban messze lekörözte az európai országokat: itthon a száraztészta ára éves alapon márciusban 53,9 százalékkal, áprilisban 47,6 százalékkal, májusban pedig 37,4 százalékkal nőtt
a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Májusban hazánk után a második legmagasabb tésztaár-infláció Észtországban volt 23,8 százalékkal. A legkisebb áremelkedés pedig Cipruson és Bulgáriában volt 6,8, illetve 8 százalékkal.
Mivel magyarázható a drasztikus drágulás?
A gyártók az orosz–ukrán háború miatti magasabb gyártási és egyéb költségekkel magyarázzák az áremelést. Sok vásárló viszont inkább kapzsiságot sejt a brutális növekedés hátterében.
Az Európában fogyasztott tészta elsősorban kanadai durumbúzából készül. Az ottani termésmennyiség jócskán lecsökkent a szélsőséges hőség és aszály miatt két éve, emiatt óriásit ugrottak a felvásárlási árak. Habár azóta az árak 40 százalékot csökkentek, a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után újból megemelkedtek.
A fogyasztói árak azért is magasak, mert
a vállalatok továbbra is a rekordáron vásárolt búzából állítják elő a termékeiket.
Giuseppe Ferro, a La Molisana, a negyedik legnagyobb olasz tésztagyártó vezérigazgatója szerint a raktárkészlet még három-négy hónapig kitart.
Az alapanyag drágulásán túl a magas árakban közrejátszik a bérek folyamatos emelkedése, valamint a csomagolóanyagok és egyéb költségek megugrása – magyarázta David Ortega, a Michigan State University élelmiszer-közgazdásza a Financial Timesnak. A szakértő véleményét támasztja alá Luigi Cristiano Laurenza, az Unione Italiano Food Pasta kereskedelmi szervezet főtitkára is, aki szerint az ágazat még mindig küzd az Ukrajna elleni orosz inváziót követő magasabb energia-, logisztikai és csomagolási költségekkel, és eltart egy ideig, amíg a csökkenő búzaárak a vásárlókhoz is eljutnak. Magyarország és másik négy európai uniós tagország pedig az olcsó ukrán gabonaimport tiltását kérte.
Fotó: Shutterstock
Adolfo Urso olasz ipari miniszter májusban válságtanácskozást hívott össze, ám a kormányzat végül nem avatkozott be az árképzésbe. Arra számítanak ugyanis, hogy a piac hamarosan korrigál, mivel az energia- és nyersanyagköltségek csökkennek. A fogyasztói csoportok már nem ennyire elnézők,
a versenyhatóság vizsgálatát kérték, hogy a vállalatok összejátszással manipulálták-e az árakat, a kormánytól árplafon bevezetését követelték, a vásárlókat pedig felszólították, hogy jövő héten ne vásároljanak tésztát.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter tavasszal belengette, hogy adóval fogja visszanyesni az ágazat nyereségét, ha a szereplők nem csökkentik a fogyasztói árakat. A kijelentés meghozhatta az eredményt, ugyanis júniusban 75 élelmiszergyártó vállalta, hogy július 1-jétől eleget tesz ennek. A brit kormányt is felkérték a szupermarketek „nyerészkedésének” kivizsgálására, ám az elutasította ezt. Az ország versenyfelügyeleti szerve azonban az élelmiszerpiac alaposabb vizsgálatát ígérte. A spanyol kormány pedig már az év elején 5 százalékra felezte a tészták áfáját.
A későbbi felvásárlási árakat az idén nyáron betakarított ukrán gabona sorsa erősen befolyásolhatja. Az ország exportjához szükséges, hogy a szállításokról Ukrajna megegyezzen Oroszországgal.
