BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Izmail,,Ukraine,-,May,3,,2013:,Barges,On,Dock,Of

Egyre drágább az ukrán gabonaexport dunai útvonala

A magas költségek alááshatják az ukrán gabonatermelést, így a gazdáknak egyre kevésbé éri meg vetni. A gabona exportja Egyiptomba a Dunán keresztül körülbelül 116 dollárba kerül tonnánként, míg a háború előtt ez 69 dollár körül mozgott.

Ukrajna az elmúlt egy évben mintegy 35 millió tonna gabonát exportált a Dunán keresztül, ami az Európán átmenő és rengeteg vitát kiváltó vasúti szállítmányok mellett létfontosságú gazdasági támogatást nyújtott az országnak. Az viszont kérdéses, hogy az ukrán vállalatok meddig tudják vállalni az alternatív útvonalak többletköltségeit.

Izmail,,Ukraine,-,May,3,,2013:,Barges,On,Dock,Of
Izmajil kikötője a háború ellenére is forgalmas, de egyre drágább a gabonaexport.
Fotó: Shutterstock

Oroszország ugyanis július óta drónokkal támadja keleti szomszédunk dunai kikötőit, becslések szerint ez elmúlt két hónapban mintegy 280 ezer tonna termény semmisült meg a légicsapásokban. Moszkva célja, hogy teljesen megbénítsa az ukrán gazdaság infrastruktúráját, és ellehetetlenítse a dunai exportot. Ez egyelőre nem következett be, de az amúgy is hosszú szállítási útvonal a háborúval együtt jelentősen megdobja a költségeket – írja a Financial Times.

A gabona exportja Egyiptomba a Dunán keresztül körülbelül 116 dollárba kerül tonnánként, míg a háború előtt ez 69 dollár körül mozgott. Az ENSZ FAO élelmiszerár-indexe szerint a búza nemzetközi ára augusztusban 3,8 százalékkal csökkent júliushoz képest, ami azt jelenti, hogy az árak jóval a tavalyi szint alatt vannak. Jevgen Oszipov, az Ukrajna egyik legnagyobb agráripari cégének számító Kernel vezérigazgatója szerint egyre inkább 

nincs értelme az ukrán gazdáknak terményt vetni, mivel csak pénzt veszítenek.

Úgy véli, hogy a magas költségek alááshatják az ukrán gabonatermelést, és a teljes export a 2024-es évben a tavalyi szint felére, mintegy 35 millió tonnára zsugorodhat. Maga a szállítási útvonal is meglehetősen bonyolult és hosszadalmas. Olyan sok teherautó szállít gabonát a dunai menti kikötőkbe, például Izmajilba és a közeli Renibe, hogy a sorok akár 35 kilométer hosszúak is lehetnek. 

Sőt, az útburkolat megóvása érdekében nyáron csak éjszaka vagy nappal 28 fok alatti hőmérsékleten közlekedhetnek a teherautók. A gabonát ezután uszályokba rakodják, majd belvízi utakon keresztül a román fekete-tengeri kikötőbe, Konstancába viszik, ahol a szállítmányt nagyobb tengeri tartályhajókra rakodják. Azonban elemzők szerint Konstanca a szükséges fejlesztések nélkül könnyen túlterheltté válhat.

A szinte mindennapos orosz dróncsapásokból eredő biztonsági kockázatok ellenére a hajózási adatok szerint szombaton 89 hajó volt Izmajil kikötőjében. Az ukrán gazdák és szállítmányozók szerint a folyami kapacitása tovább bővülhet a jövőben. Ennek ellenére a magas költségek azt jelentik, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény nélkül csődbe mehetnek a farmerek. Ehhez érdemes hozzátenni: a tengeri szállítás az egész ukrán gazdaságnak fontos lenne.

Miért szűnt meg a fekete-tengeri gabonaegyezmény?

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban a felek tavaly júliusban megállapodást kötöttek az ENSZ és Törökország közvetítésével: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről. Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény

lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül. 

A megállapodást novemberben, majd idén márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes. Moszkva közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a megállapodás is megszűnt. A felek között Recep Tayyip Erdogan török elnök igyekszik közvetíteni. Az Európai Tanács szerint 2023 májusáig több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra a szerződésnek köszönhetően. 

Magyarország nem vár Brüsszelre az ukrán gabonadömping elleni harcban

Románia, Bulgária, Szlovákia és Magyarország mezőgazdasági miniszterei megállapodtak abban, hogy nemzeti hatáskörben fogják rendezni az ukrán mezőgazdasági termékek kérdését, abban az esetben, ha az Európai Unió nem képes döntést hozni az importtilalom végéig. A moratórium szeptember 15-én jár le, innentől elvileg ismét korlátozásmentesen juthat be a nagy mennyiségű ukrán gabona az uniós piac minden államába.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.