Nem biztos, hogy Kína valaha is megelőzi az Egyesült Államokat

Kína nem lesz egyhamar a világ legnagyobb gazdasága, és talán soha nem előzi meg az Egyesült Államokat, ha a nemzet bizalma tovább zuhan – állítja a Bloomberg, amelynek közgazdászok véleményére alapozott előrejelzése szerint az 2040-es évek közepéig kell várni, hogy a kínai értéke meghaladja az amerikaiét, ám akkor is „csak kis mértékben”, mielőtt „visszaesik”.

A koronavírus-járvány előtt a szakértők arra számítottak, hogy Kína már a következő évtized elején átveszi és megtartja az első helyet.

„Kína hamarabb tért vissza a lassabb növekedési pályára, mint vártuk. A járvány utáni visszapattanás lendülete azonban kifutott, ami tükrözi a mélyülő ingatlanpiaci visszaesést és a pekingi gazdaságirányításba vetett bizalom csökkenését. Tartóssá válik a gyenge bizalom jelentette kockázat, ami hosszú távon visszafogja a növekedési potenciált” – foglalták össze a véleményüket.

A közgazdászok most arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának növekedési üteme 3,5 százalékra lassul 2030-ban, és 1 százalék körülire 2050-re. Vagyis visszavágták a kilátásokat a korábbi 4,3, illetve 1,6 százalékról.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások és az ingatlanpiaci válság következtében a kínai gazdaság tavaly 3 százalékkal bővült, évtizedek óta a legkisebb mértékben. Jelentős fellendülést vártak a nyitás után, az azonban csak ideiglenes lendületet adott, mivel az visszaesett, az ingatlanpiaci válság tovább mélyül, a fogyasztás pedig gyengül, mert az emberek inkább spórolnak, mint költik a pénzt. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok ezért jövőre is a korábbinál alacsonyabb, 5 százalék alatti növekedést várnak.

A politikusok is újragondolják világszerte, hogyan működjenek együtt Kínával, amely talán közelít ereje csúcsához, esetleg meg is kezdte a hanyatlást. 

Ezekben ugyanis lehetőséget látnak a Nyugat erősödésére a gyengülő geopolitikai riválissal szemben, de közben figyelembe veszik azt is, milyen hullámeffektust okoz a kínai növekedés lassulása például a nyersanyagok és a részvények árazásában, aminek már látjuk az idén a jeleit.

További mélyebb és hosszabb távú kihívás Peking számára a népesség csökkenése, ami először fordult elő az 1960-as évek óta, és a termelékenység gyengülésével fenyeget. A szabályozások szigorítása is rontja a bizalmat, ahogyan a geopolitikai feszültségek az Egyesült Államokkal és más nyugati kormányokkal.

Ezzel szemben az Egyesült Államok jobb állapotban van, mint ahogy sok közgazdász néhány hónappal ezelőtt megjósolta. Erős a munkaerőpiac, a fogyasztók stabilan költekeznek , az lassul, így egyre erősödik a bizalom az iránt, hogy egyelőre elkerülik a recessziót – a Goldman Sachs például a korábbi 20 helyett már csak 15 százalékos esélyt ad a visszaesésre. A megkérdezett közgazdászok szerint a gazdaság 1,7 százalékkal bővül a szeptember végén záruló pénzügyi évben, és a bővülés üteme fokozatosan lassul 1,5 százalékra 2050-re.

India azonban változatlanul veszélyt jelent az Egyesült Államok számára, a Goldman Sachs júliusban még azt jelezte, hogy 2075-re a világ legnépesebb állama lesz egyúttal a világ második legnagyobb gazdasága is, megelőzi nemcsak Japánt és Németországot, hanem az Egyesült Államokat is. Az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató szerint ugyanis addigra Kína lesz az első, vagyis nem osztja mindenki a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok véleményét – legalábbis egyelőre.