Miközben Argentína elnökválasztásra készül, a gazdasági válság elmélyült. Az 138 százalékos, a devizatartalékok mínuszban vannak, a lakosság hátat fordít a pesónak, a pedig egyre sötétebb árnyékot vet az országra – írta a Reuters.
Fotó: Federico David Gross / Farocolectivo / HANS LUCAS / AFP
A dél-amerikai országban vasárnap tartják a választásokat, ahol három jelölt – a szélsőjobboldali Javier Milei, a konzervatív Patricia Bullrich, valamint a peronista Sergio Massa volt gazdasági miniszter között zajlik majd a verseny. A győztesnek viszont egy komoly kihívással kell szembenéznie: az elmúlt néhány évtizedben már a sokadik alkalommal kell megpróbálnia lábra állítani az argentin gazdaságot.
A gazdaság az intenzív osztályon van, és Argentínát csak úgy lehet kivezetni a válságból, ha csökkentünk a makacs infláción, ami eddig lehetetlennek bizonyult
– mondta Miguel Kiguel volt pénzügyminiszter-helyettes.
Az argentin inflációs ráta szeptemberben meghaladta a 138 százalékot, és még mindig emelkedik – a JPMorgan becslése szerint 2023 végére a 210 százalékot is eléri, míg a jegybank elemzői szerint 180 százalék környékén tetőzik.
A pénzromlás üteme annyira elszabadult, hogy sokan már az 1980-as években tapasztalt hiperinflációtól tartanak, ami akkor a gazdaság összeomlásához és véres tüntetésekhez vezetett. Ennek elkerülése érdekében az argentin jegybank 133 százalékra emelte az irányadó kamatot, amely bár a pesóban való megtakarítást ösztönzi, de szinte lehetetlenné teszi a hitelfelvételt és a gazdasági növekedést.
Az argentin peso a valuta 2019-es összeomlása óta tőkekontroll alatt áll, ami teljesen felborította a devizaárfolyamokat – a dollárral például a hivatalos 350 pesós szint több mint kétszereséért kereskednek. A három elnökjelölt közül ketten, Milei és Bullrich is ígéretet tettek arra, hogy feloldják a korlátozást, ám az elemzők szerint ez az árfolyam további leértékelődéséhez fog vezetni.
Ennek ellensúlyozására Milei teljesen el akarja hagyni a pesót és dolláralapúvá akarja tenni a gazdaságot, míg Bullrich azt mondja, hogy egy kettős, peso-dollár rendszert támogatna.
Argentína megtiltotta a külföldi focidrukkereknek, hogy pesót égessenek a stadionokbanA külföldi szurkolók ezzel dühítették az argentinokat, mivel a peso egyre értéktelenebb. |
Eközben Argentína jegybanki devizatartalékai 2016 óta a legalacsonyabb szinten vannak, ami megnehezíti, hogy az ország törleszteni tudja az adósságait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magánkötvény-tulajdonosok felé.
A kormány nemrég valutacsere-megállapodást kötött Kínával, hogy segítsen fedezni a költségek egy részét, ám kénytelen volt elhalasztani néhány kifizetést a legfontosabb kereskedelmi partnereinek, például Brazíliának.
Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága a jegybank legfrissebb elemzői felmérése szerint idén 2,8 százalékkal fog zsugorodni, részben az egy éve tartó aszály hatása miatt, amely felére csökkentette a kukorica- és szójatermést.
Érlelődik az újabb argentin válságVeszélyben az IMF-megállapodás, a befektetők idegesek, a jegybank hiába interveniál, az infláció három számjegyű, a lakosság pedig a peso leértékelésétől tartva még az eddigieknél is jobban menekül dollárba. |
A három szemjegyű inflációval együtt ez valószínűleg tovább mélyíti a szegénységet, már most is a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
Azonban még van remény a gazdaság megmentésére. A gabonában, földgázban és lítiumban gazdag Argentínában a jövőre várható esőzések nagyobb betakarításhoz; az új gázvezetékek a drága importtól való függőség végéhez; az elektromos járművek elterjedésével pedig az akkumulátorokban használ lítium iránti kereslet növekedéséhez vezethetnek.
Ha a természeti kincseinket ki tudjuk használni, visszafordíthatjuk a gazdasági katasztrófánkat. Hatalmas lehetőségek állnak előttünk – csak az a baj, hogy világbajnokok vagyunk a lehetőségek elhalasztásában
– figyelmeztetett Kiguel.
