Magyarország tavaly 3985 milliárd forint értékben importált termékeket Kínából, ami több mint 34 százalékos növekedésnek számít 2021-hez képest, míg 2012-höz viszonyítva több mint háromszoros a bővülés. A távol-keleti ország a teljes behozatal mintegy 6,7 százalékát adta. A Kínába irányuló magyar 848 milliárd forintot ért el, 13 százalékkal nőtt 2021-el összevetve, 2012-hez képest pedig a kivitel több mint duplájára nőtt.

Big,Waving,National,Colorful,Flag,Of,China,And,National,Flagbig waving national colorful flag of china and national flag of hungary . macro, hunagyr, china, export, import, kereskedelem, külkereskedelem, kína, magyarország,zászló
Fotó: Shutterstock

Összehasonlításképpen: Magyarország a legfontosabb partnertől, Németországtól 12,5 ezermilliárd forint értékben importált, míg az export elérte a 14 ezermilliárd forintot. Peking tehát egyre jelentősebb kereskedelmi partnere Budapestnek, de egyelőre a kétoldalú forgalom zöme európai országokkal zajlik. A világ második legnépesebb országa összességében így is a kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere lett hazánknak.

 

A befektetések terén még jobban alakultak a számok: a tavalyi év végére a kelet-európai régióban Magyarországra érkezett a legtöbb kínai beruházás. Sőt, az Egy út, egy övezet (BRI) kapcsán a kínai befektetések fő haszonélvezője tavaly a magyar gazdaság lett 7,6 milliárd dollár (több mint 2700 milliárd forint) összértékkel. A második helyen Szaúd-Arábia végzett jócskán lemaradva, 5,6 milliárd dollárral, majd a rangsorban Szingapúr következik 2,5 milliárddal.

A magyarországi kínai fejlesztések motorja a CATL debreceni akkumulátorgyára, amely eleve 7 milliárdos invesztíció, ami a valaha volt legnagyobb BRI-projekt a stratégia 2013-as indulása óta. Idén a távol-keleti ország lehet hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője, míg a kínai tulajdonosi hátterű vállalkozások közel 20 ezer embernek adnak munkát az országban. Magyarország jelenleg

a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén.

Néhány éven belül viszont hazánk feljön a második helyre a kínai gyáraknak köszönhetően, legutóbb a Sunwoda jelentette be, hogy Magyarországon hoz létre üzemet. De a kínai járműgyártó vállalat, a Nio is Biatorbágyon hozta létre első európai üzemét, az 5,5 milliárd forintos beruházás több száz munkahelyet eredményezett a térségben, amihez a kormány 1,7 milliárd forintos támogatást biztosított. A Nio alelnöke szerint Magyarország viszonylag olcsó, barátságos, és közel van a fő piacokhoz.

Megint egymást marják a szlovák politikusok a debreceni kínai akkugyár miatt

Hatalmas befektetéstől esett el Szlovákia azzal, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár Magyarországon telepedett le – ezzel támadta Igor Matovic korábbi szlovák miniszterelnök Richard Sulík volt gazdasági minisztert. Az exkormányfő szerint Sulík szabotázst követett el azzal, hogy nem küldött a cégnek beruházási ajánlatot, ezért a kínai elektromosautó-akkumulátorokat gyártó vállalat Magyarországon telepedett le. A két politikus már tavaly, a beruházás bejelentésekor egymásnak esett a kudarc miatt.