Európa legnagyobb gazdaságának zöldátállása és a kormány egyaránt hatalmasat veszíthet az egyre inkább elharapódzó német költségvetési válságon, mely Olaf Scholz kormányát sújtja – az első és leglátványosabb áldozat az elektromos autózás további térnyerése lehet.
Fotó: AFP
Mint ismert, a német kormány a pandémiás segélyekből akarta finanszírozni bizonyos éghajlatvédelmi projektjeit, ezen törekvését azonban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, erre válaszul pedig a pénzügyminisztérium azonnali, rendkívüli kiadási stopot rendelt el, gúzsba kötve ezzel Olaf Scholz kancellár egy ideje már remegő lábakon álló kormányát.
Amennyiben Scholzék nem tudják feloldani ezeket a zárolt pénzeket, jövőre a lakossági rezsitámogatásokat sem tudják majd kifizetni, rászabadítva ezzel a németekre az elszálló energiaárak teljes egészét.
Egy, a kifizetési stop elrendelése óta készült felmérés eredménye azóta rámutatott: a lakosság olyannyira nem bízik már Scholzék kormányzóképességében, hogy az emberek fele egyenesen azt várja, a koalíciós kormány biztosan összeomlik majd a 2025-ös választások előtt – erre a feltételezésre pedig valóban egyre több belpolitikai fejlemény kezd ráerősíteni, Olaf Scholz kancellár balközép szociáldemokratái (SPD), Christian Lindner pénzügyminiszter üzletbarát liberális demokratái (FDP) és a zöldek közti feszültségek ugyanis egyre csak fokozódnak.
A három koalíciós partner közt ugyan szinte folyamatosak a zárt ajtós tárgyalások a költségvetési krízis megoldása érdekében, a hét végén azonban a gazdasági miniszter, Robert Habeck a zöldek egy konferenciáján úgy fogalmazott:
Egyre inkább az FDP túszaivá válunk. Hogyan tudnánk ezek után velük kormányozni anélkül, hogy elárulnánk saját ideáinkat? A kiadási stop a hátunk mögé kötözte a kezeinket, aztán beugrottunk a ringbe letolni egy ökölvívó meccset, ahol az ellenfél éppen boxert vesz a saját kesztyűje alá.
A kiadási stop azonban nemcsak belpolitikai katasztrófával fenyegeti Európa legnagyobb gazdaságát, de klímafronton is alaposan visszavetheti a német célokat: a kiadáscsökkentés egyik első lépése ugyanis az elektromos autózásra adott kormányzati támogatások felszámolása lehet, ami az elérhető adatok alapján huszárvágást mérhet az egyébként kirobbanó formában lévő e-autózásra.
A Handelsblatt című német napilap szerint, míg eddig az elektromosautó-gyártók legnagyobb félelme a túlkínálat okozta árverseny volt, most már attól tartanak, a kormányzati támogatások híján drasztikusan visszaesik majd a kereslet járműveik iránt, főleg, ha a kiadáscsökkentés eléri a töltőhálózat fejlesztésére adott támogatásokat is – ezek a projektek ugyanis gyakorlatilag elengedhetetlenek a villanyautózás széles körű felfuttatásához, de még teljes körű bevezetésük esetén sem biztos, hogy elég puskaport adnak a szektor számára Scholzék céljainak eléréséhez.
A kormány ugyanis 2030-ra 15 millió elektromos autót szeretne a német utakon látni,
az ipar szereplői szerint ugyanakkor ennek nagyjából fele lehet a reális
– ehhez azonban elengedhetetlen lenne az eddig beígért infrastrukturális fejlesztéseken túl a jelenlegi adókedvezmények körét és mértékét növelni is.
A magas kamatkörnyezet és a visszaeső kormányzati támogatások nyomán a német elektromobilitás kétségkívül kritikus időszakát éli
– fejtette ki Stefan Bratzel iparági szakértő.
Az EU gazdaságát is magával rántja a német költségvetési válságA krízisnek éveken át érezhetők lesznek a hatásai. Az unió legnagyobb gazdaságában kialakult költségvetési válságra pedig még mindig nem tudott megoldást találni a kormány. |
Az elektromos járművek szegmensét érintő károk megelőzése, vagy legalábbis mérséklése érdekében az autógyártó cégek képviselői és Olaf Scholz a mai nap folyamán személyesen is találkoznak majd egymással – mindössze másodjára, mióta a kancellárt beiktatták.
