Ukrajna a román fekete-tengeri kikötőn, Konstancán keresztül idén januárban 436 ezer tonna ukrán gabonát exportált, míg az előző év azonos hónapjában a kivitel 700 ezer tonnát tett ki. Ez éves szinten 38 százalékos zsugorodásnak számít. Mindez aggodalmat keltett az üzemeltetőkben, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kialakított exportútvonalak fokozatosan elsorvadnak.

-
Fotó: Daniel Mihailescu/AFP

A konfliktus előtt elhanyagolható volt Kijev Konstancán keresztüli kereskedelme, azonban a háború alatt jelentősen nőtt a forgalom: 2022-ben 8,6 millió tonnára bűvölt, tavaly pedig 14 millió tonnára emelkedett. A kikötőüzemeltetők, a logisztikai cégek és a vasúttársaságok mind beruházásokat eszközöltek az ukrán gabona kezelésére szolgáló kapacitás növelése érdekében – írja a Reuters.

A befektetéseket az is támogatja, azonban a szállítmányok elmaradása feleslegessé teheti a költséges fejlesztéseket. Ugyanakkor az elemzők egy része szerint tavasszal ismét nőhet a forgalom, most pedig ideiglenes szünetet látunk. Az ukrán gazdák ugyanis haboznak eladni ilyen alacsony árakon, miközben az ország a fekete-tengeri gabonafolyosón is egyre többet tud exportálni.

Az ukrán gabona útja

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az orosz flotta blokkolta a kikötőket, és az ukrán élelmiszerek nem jutottak ki a világpiacra. Azonban a felek 2022. júliusban megállapodást kötöttek az ENSZ és Törökország közvetítésével: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről. 

Ezzel egy időben a kijevi delegáció szerződést írt alá Törökországgal és az ENSZ-szel a gabonaexportról. A fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette az ukrán gabonaexportot három ukrán kikötőből (Csornomorszk, Odessza, Juzsnij) egy védett tranzitfolyosón keresztül. A megállapodást novemberben, majd tavaly márciusban is meghosszabbították, és július 17-ig volt érvényes.

Moszkva azonban nyáron közölte: az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Ez nem történt meg, így a megállapodás is megszűnt. A felek között Recep Tayyip Erdogan török elnök próbált közvetíteni, sikertelenül. Az Európai Tanács szerint 2023 májusáig 

több mint 30 millió tonna gabona jutott a világpiacra a szerződésnek köszönhetően. 

A fekete-tengeri gabonaegyezmény elhalása komoly aggodalmakat váltott ki globálisan, de végül Kijev sajátos megoldást eszelt ki. Majdnem ezer kilométeres utat megtéve az ukrán, román, bolgár, majd török nemzeti szuverenitás alatt álló tengerrészeken – a parttól számított mintegy 20 kilométeres, 12 tengeri mérföldes sávban – közlekednek a gabonával megrakott teherhajók a Boszporusz felé, hogy kiérjenek a Földközi tengerre.

Kijev szerint az ukrán mezőgazdasági a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, de az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Keleti szomszédunk a szárazföldi kivitelt is növelte, ez azonban feszültséget keltett a kelet-közép-európai országok és Ukrajna közt, mivel az olcsó gabona lenyomta a térség árait, ami nagy érvágás a térség gazdáinak, akik az ukrán gabona és más okok miatt tüntetnek.

Még csak február van, de már aggódnak az ukrán gazdák

Ukrajna arra számít, hogy a 2024-es tavaszi vetésterülete a tavalyival megegyező lesz, bár a legrosszabb forgatókönyv szerint némi csökkenés is előfordulhat. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-termelője, de termésmennyisége csökkent, mióta Oroszország megtámadta és jelentős területeket foglalt el Kelet-Ukrajnában.