Bár a gázai háború újra kiélezte a feszültségeket a Közel-Keleten, Izrael és több arab állam is összefogott, hogy a Szuezi-csatorna helyett egy új, szárazföldi kereskedelmi útvonalat nyissanak meg, kikerülve a jemeni húszik által veszélyeztetett Vörös-tengert – írta a Bloomberg.
Fotó: Eric Lafforgue / AFP
Egy izraeli fuvarozó, a Trucknet Enterprise tavaly október előtt főleg belföldön dolgozott, ám a Hamász offenzívája, a háború kirobbanása, valamint a palesztinokat támogató húszik tengeri támadásait követően elkezdett kelet felé terjeszkedni, hogy az Egyesült Arab Emírségek (EAE) és Bahrein kikötőiből Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül hazájába, azon keresztül pedig Európába szállítson árut.
Az élelmiszerrel, vegyi anyagokkal és elektromos cikkekkel megrakott teherautókhoz az arab országok saját járműflottái is csatlakoznak, és az elmúlt évtizedek autópálya-projektjeinek köszönhetően megszakítás nélkül tudják összekötni Európát és Ázsiát.
Az útvonal kiváló alternatíva a globális szállítmányozóknak, akiknek így a támadás alatt álló Vörös-tenger helyett nem kellene megkerülniük Afrikát.
Az elmúlt hetekben Indiából, Thaiföldről, Dél-Koreából és Kínából is érkezett teherautókon áru, az európai exportőrök pedig az ellenkező irányba tudják küldeni a termékeiket – bár a szárazföldi üzemanyagköltségek magasabbak, és a kapacitás is kisebb, a rövidebb szállítási idő és a biztonság elfedi az útvonal hátrányait.
Drámaian visszaesett a forgalom a Szuezi-csatornán – Érik a konténerhiány, szenved EgyiptomHárom kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalon zsugorodott a forgalom, ami az árak emelkedéséhez vezethet a jövőben. |
A sivatagi szállítmányozás hosszú ideig csak vágyálom volt, mivel az Izrael és az arab országok közti kapcsolatok évtizedeken keresztül feszültek voltak. Az EAE, Bahrein és a zsidó állam által három évvel ezelőtt aláírt Ábrahám-megállapodás azonban enyhített a helyzeten, Rijád és Tel-Aviv pedig a gázai konfliktus előtt pont egy hasonló egyezményen dolgozott amerikai közreműködéssel.
A Hamász akciója és az izraeli ellentámadás azonban nem zavarta meg a két ország közti tárgyalásokat, ahogyan azt a palesztin terrorszervezet várta, és ez az új útvonal most az összes részt vevő ország súlyát megemeli a nemzetközi kereskedelemben.
Rövid távú megoldásként kiváló, és még a kisebb kapacitás mellett is képes lesz újra fellendíteni a forgalmat Ázsia és Európa között. Ám nagyban függ a régió stabilitásától, hogy meddig működhet ez a folyosó
– figyelmeztetett Nils Haupt, a német Hapag-Lloyd konténerszállítási óriás szóvivője.
Fotó: Mati Milstein / AFP
Az S&P Global Market Intelligence adatai szerint a Dubaj melletti Jebel Ali, valamint az izraeli Haifa kikötője közötti szárazföldi út három-négy napot vesz igénybe, szemben az afrikai Jóreménység-fok körüli tíznapos vagy még hosszabb utazással, ami növeli a folyosó vonzerejét a fuvarozók számára.
Ez azonban egyelőre csak hiánypótló megoldás a nemzetközi szállítmányok számára, s bár nem elhanyagolható az ezen az útvonalon lebonyolított forgalom, mindenki a Vörös-tenger, és ezzel a Szuezi-csatorna újranyitására vár
– jelezte Chris Rogers, az S&P Global ellátási láncok kutatásával foglalkozó csoportjának vezetője.
Az útvonal azonban egy próbafutamként is szolgál a sokkal nagyobb India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC) számára, amelyet a tavalyi G20-csúcson jelentettek be, és amelynek az előkészületeit az izraeli–Hamász háború félbeszakította.
Az amerikai kormány által is támogatott projekt hatalmas lökést adna a térség kereskedelmi és gazdasági fejlődésének, az együttműködés pedig közelebb hozhatná a részt vevő országokat, amelyek között évtizedek óta nagy a feszültség. Ehhez azonban a helyzetnek normalizálódnia kell, hogy elkezdődhessen a diplomáciai munka az útvonal megnyitásához.
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagállamai kivárhatnak a projekt előmozdításával, mivel a húszik eddig még nem fenyegették az EAE vagy Szaúd-Arábia hajóit. Emellett pedig az útvonal túl közel futna az Irán által támogatott iraki vagy szíriai fegyveres csoportok területeihez, növelve a kereskedelmi kockázatokat
– írták jegyzetükben az S&P Global elemzői.
Vörös-tengeri válság: az európai élelmiszer-kereskedelem is veszélybe kerültÚjabb csapás érte az európai mezőgazdaságot. A vörös-tengeri támadások leginkább a dél-európai exportőröket érintik. |
