Az Adidas szerint nem húzódik el a vörös-tengeri válság
Az Adidas kiskereskedőknek történő szállításai három hetet késnek a vörös-tengeri hajózási zavarok miatt, főleg Európa érintett – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója, Bjorn Gulden. Hozzátette: nem számít arra, hogy a válság hosszú ideig elhúzódik, és az árrésekre gyakorolt hatása sem lesz jelentős – írja a Reuters.
Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlám zaidita irányzatát követő törzsek és milíciák szövetsége. A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is. A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él.
Az arab országot ténylegesen vezető húszik október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal. A lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig,
amíg az izraeli blokád alatt álló Gázai övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut.
November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétettek. Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerüli a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna.
A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. Számos vállalat, köztük a kínai Geely és a svéd IKEA lakberendezési cég is a szállítások késésére figyelmeztetett, miközben a Szuezi-csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország hatalmas veszteségeket szenved el a válsággal.
A logisztikai cégek arra is felhívták a figyelmet, hogy hamarosan konténerhiány lesz, amire nem volt példa a koronavírus-járvány óta, mert a késedelmes szállítás miatt a konténerek nem ott vannak, ahol lenniük kellene, nem jutnak vissza időben például Európából az ázsiai feldolgozóipari központokba.
A válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az elmúlt hetekben többször mért csapás jemeni húszi célpontokra. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyedén szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal.
Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt, 100-120 ezres haderő okoz problémákat. Ha Washingtonnak sikerülne visszaszorítania a húszikat, akaratlanul is a régi riválisának kedvezne: Peking ugyanis nem költ el brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására. De az is lehet, hogy végül Kína oldja meg a válságot.
Az adriai kikötők a vörös-tengeri válság legnagyobb veszteseiA jemeni húszi lázadók támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett egyre több teherhajó Afrikát megkerülve jut el Európába. A konténerszállítók egy része ráadásul költségcsökkentési okokból az eredeti célja helyett inkább a nyugat-európai kikötők felé veszi az irányt. A kialakult helyzet az adriai kikötőket érinti a legérzékenyebben. Jó hír viszont, hogy a gázellátás nincs veszélyben. |
A szomszéd, aki nem fél a vendégmunkástól: miért működik a horvát modell, és miért bukhat meg a magyar?
Mit tárgyalt az Orbán-kormány zárt ajtók mögött? Magyar Péter meglepő állításokat tett – cikkünk frissül
