Három ország uralja az olajtermelést, egy háborúban áll

Az Egyesült Államok tavaly napi 12,9 millió hordó nyersolajat termelt ki, amivel megdöntötte a korábbi, 2019-ben felállított 12,3 milliós rekordot. Oroszország napi 10,1 millió hordóval a második, Szaúd-Arábia 9,7 millióval a harmadik legnagyobb termelőnek számít. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta 2023-ban napi 32,8 millió hordóval.

Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Orosz Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több olajat termelt ki 1971 óta. A lista negyedik helyén szerepelő Kanada jóval lemaradt napi 4,6 millió hordóval. A negyedik Kanada, az ötödik Irak és hatodik Kína együttes termelése 2023-ban elérte a napi 13,1 millió hordót, ami alig haladta meg az amerikai adatot.

Az Egyesült Államok éves nyersolajtermelése az 1970-ben elért napi 9,6 millió csúcsot követően ellaposodott, majd évtizedeken át csökkent, végül 2008-ban 5 millió hordós mélypontra süllyedt. Az ország termelése 2009-ben kezdett ismét nőni a technológiai fejlődésnek köszönhetően. A bővülés alól 2020 és 2021 jelentette a kivételt, amikor a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt visszaesett a kereslet.

Az elmúlt években a Permian-medencében (Texas nyugati részén és Új-Mexikó keleti részén) folyó kőolajtermelés volt a hajtóereje az Egyesült Államok teljes kőolaj- és földgáztermelésének növekedésének. Az előrejelzések szerint idén Washington megőrizheti vezető olajtermelői pozícióját, miközben az olajexportáló országokat tömörítő OPEC+ tartja a termeléscsökkentési megállapodást.

Mint a tavalyi adatok rávilágítottak: a szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítések ellenére az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt. Az energiahordozót viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket jelent az érintett államoknak.