A négy legnagyobb dél-európai gazdaság együttvéve 2017 óta mintegy 5 százalékkal nőtt Németország fölé, és más fejlett tagállamokat is kezdenek lehagyni az unióban. Bár az elmúlt évek sokkjai az egész kontinenst megrázták, a növekedés motorja a Földközi-tenger partvidékén már újra is indult – írta a Financial Times.
Németország, Európa legnagyobb gazdasága a koronavírus-járvány óta gyengélkedik: a Capital Economics (CA) tanácsadó cég elemzése szerint az uniós tagállam bruttó hazai terméke az elmúlt hat évben mindössze 85 milliárd euróval bővült, miután a világjárvány, valamint az orosz–ukrán háborút követő lerombolta a kereskedelmet és az ipart.
A német keserv azonban nem húzza le a kontinenst, a pedig a legmeglepőbb helyen lendült fel.
Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország ugyanis ebben az időszakban együttesen több mint 200 milliárddal növelte GDP-jét – közel annyival, mint a teljes portugál gazdaság.
Ez egyrészt a koronavírus-járvány korlátozásainak feloldását követő turistahullámnak, másrészt a magasabb relatív energiafüggetlenségnek köszönhető, ami miatt Dél-Európa kevésbé volt kitéve az olcsó orosz gáz eltűnésének. Ezenfelül pedig a külföldi befektetések és az uniós támogatások is hatalmas lendületet adtak ezeknek a tagállamoknak.
A teljesítmény azért is meglepő, mert a 2008-as pénzügyi válság óta ezek az országok hatalmas teret vesztettek, többen a csőd szélére kerültek és adósságmentésre kényszerültek. Ám kevesebb mint tíz év alatt, 2017-től kezdve fokozatosan lábra álltak, és a CA jelentése szerint a legnagyobb déli tagállamok termelése most több mint 5 százalékkal magasabb, mint a németeké.
Dél-Európa relatív fellendülése az Európai Központi Banknak (EKB) is segített abban, hogy fenntartsa a széles körű konszenzust a lehetséges kamatcsökkentések időzítésével kapcsolatban.
Az elmúlt évtized nagy részétől eltérően a déli gazdaságoknak most nincsen szükségük lazább monetáris politikára, szemben a magországokkal, a két blokk közti egyensúly pedig az EKB munkáját is megkönnyítette
– írta Andrew Kenningham, a CA vezető európai közgazdásza.
A „perifériák”, köztük Olaszország és Spanyolország, az euróövezet harmadik, illetve negyedik legnagyobb gazdasága várhatóan idén is jobban fognak teljesíteni, mivel a növekedésük továbbra is szilárd, miközben Németország és más tagállamok, például Ausztria és Hollandia mélyponton ragadtak.
A CA előrejelzése szerint a kvartett együttesen 1 százalékkal nagyobb értékben fog bővülni, mit Németország az idei év vége és 2026 között – más elemzőkkel együtt azonban kételkednek abban, hogy a tendencia ezen a ponton túl is folytatódni fog.
A holland ING bank nemrég kiadott tanulmánya szerint Ausztria, Belgium, Franciaország és Hollandia az elmúlt négy évben a gyors bérnövekedés miatt veszített a munkaerőköltségek versenyképességéből, a németek pedig stagnáltak.
Ezzel szemben Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban, valamint az északi Írországban a termelékenység javulásának köszönhetően javult a versenyképesség.
Egy másik tényező az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapja, amely növekedésserkentő strukturális reformokért cserébe jelentős támogatásokat és olcsó kölcsönöket nyújtanak. Ennek a programnak a legnagyobb élvezői a dél-európai gazdaságok voltak, különösen Olaszország és Spanyolország, amelyek a lista első és második helyén szerepelnek.
Rafael Domenech, a spanyol BBVA bank vezető közgazdásza szerint a spanyol gazdaság növekedését a magas bevándorlás segítette, amely tavaly 1,1 százalékkal növelte a munkaerő számát. De figyelmeztetett:
Tekintettel arra, hogy Spanyolországban alacsony az egy munkaképes korú népességre jutó beruházások aránya és a termelékenység növekedésének várható csökkenése, kétlem, hogy ez a növekedési különbség a jövőben is fennmaradhat.
Eközben Németország öt vezető gazdaságkutató intézete a múlt héten 1,2 százalékról 0,1 százalékra csökkentette az ország 2024-es növekedési előrejelzését. A déli előretörés rejtélyének megoldása is ebben található: Európa legnagyobb gazdasága lassan áll át az új világhoz, ahol az energia drágább, a Kínába irányuló pedig alacsonyabb. Ha ezeket az akadályokat le tudják küzdeni, a németek újra az élre kerülhetnek.
Tavaly Németország hasonló módon előzte meg Japánt, és vált a világ harmadik legnagyobb gazdaságává – ez nem az európai ipar kiemelkedő teljesítményének, hanem az ázsiai lassulásnak a következménye volt.
A gazdasági növekedésre ráadásul a német költségvetési politika erőteljes szigorítása is jelentős nyomást gyakorol. A déli országok sokkal lazábbak voltak, emiatt például Olaszország költségvetési hiánya tavaly 7,2 százalékra emelkedett.
Az olasz kormány most a kiadások visszafogását tervezi, hogy megfeleljen a nemrégiben visszaállított uniós költségvetési szabályoknak, ami azt jelenti, hogy az ország teljesítménye várhatóan csökkenni fog.
Kenningham szerint Olaszország 2019 óta tartó növekedése szinte teljes egészében a magánépítéseket fellendítő, költséges „szuperbónusz” adókedvezményekből származik, de a program visszavágása miatt ez a bővülés fenntarthatatlanná vált.
Siralmas számokat produkált az európai gazdaság – a magyar növekedés a középmezőnybenTovábbra is erőtlen az európai konjunktúra, több ország még mindig a recesszióval néz farkasszemet. Köztük Németország, amelynek gazdasági teljesítménye mind negyedéves, mind éves viszonylatban mérséklődött. A magyar növekedés az európai középmezőnyben található. |
