Ukrajna nem lesz többé - az orosz külügy felvette a kapcsolatot a Trump-csapattal
„Tisztelt Donald Fredovics” – Uvazsajemij Donald Fredovics – így szól a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Donald Trump amerikai elnöknek küldött levelének az udvarias, orosz szokás szerinti megszólítása. Ukrajna nem lesz többé – írja ennek kapcsán kommentárja címében a Kreml-közeli RIA Novosztyi, hírül adva, hogy Lavrov külügyminiszter és Patrusev, az Oroszországi Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Putyin tanácsadója felvették a kapcsolatot a Trump-csapattal.
Eközben hatalmas erejű FAB (Fugasznaja Avia Bomba – Repesz-romboló Légibomba) csapódott be a Zaporizzsja városbeli Motor Szics hadiipari gyár épületébe a napokban. A légi robbanóeszköz UMPK készülékekkel felszerelt irányítható siklóbomba volt, amelyet több tíz kilométeres távolságból indíthattak útjára, mert a közelből nem jelentettek az ukrán légi megfigyelők ellenséges gépeket. Mérete ismeretlen, de a robbanás erejéből a szakértők legalább másfél tonnásra (FAB 1500-asra) becsülik a becsapódott bomba erejét. A robbanás után tűz ütött ki a gyár területén.
Ezzel párhuzamosan Kijev tovább szélesítette a Moszkva elleni támadások frontját. Jelentős számú drónnal támadta meg a Török Áramlat Fekete-tenger alatti csővezeték-párosának utolsó szárazföldi töltő-kompresszor állomását a fekete-tengeri Anapa tengeri üdülőhely közelében, Gaj-Kodzor településen. A front térbeni és gazdasági kiterjesztését általában a hadviselő felek erősebbje alkalmazza – amely ebben az esetben egyértelműen nem Ukrajna.
Moszkva javítóbázisra csapott le
A sugárhajtású repülőgépmotorokat gyártó, jelenleg vélhetően főként a harctéri nehéz technika javítását végző zaporizzsjai üzem elleni támadás különlegesnek számított több szempontból is. Egyrészt a gyárat 2021-ben még Zelenszkij elnök államosította, gyakorlatilag elvette azt a kínai tulajdonosoktól. A Motor Szics elhalászását a kínaiak orra elől Pekingben valószínűleg igen rossz néven vettek, mert a kínai katonai repülőgép-ipar egyik legfájóbb, gyenge pontja a repülőgépmotor-gyártás. Emiatt is
a legújabb, ötödik generációs kínai harci gépek közül sokat Oroszországban készült motorral szereltek fel.
Gaj-Kodzor (főleg örmények lakta) településnél kilenc ukrán harci drónnal akartak csapást mérni a Török Áramlat stratégiai fontosságú töltő-kompresszorállomására. (A vidék, Novorosszijszktól északnyugatra, kiváló szőlőtermő terület, az orosz–szovjet bortermelés bázisa. Történészek szerint errefelé 2500 éve erjesztik a szőlőlevet. Itt hozta létre 1928-ban az egyik neves orosz–szovjet bortudós a kommunista párt utasítására az egyik helyi borfajta és a Chardonnay házasításából a nálunk is ismert, sőt gyártott Szovjetszkoje Igrisztoje habzóbort, a szovjet ember olcsó pezsgőjét.)
Ukrajna is támadja az orosz gázinfrastruktúrát
Orosz beszámolók szerint az ukrán dróntámadáskor nem érte komoly kár a gáj-kodzori állomást, az orosz légvédelem valamennyi drónt lelőtte.
- A Török Áramlat (TurkStream) esetében lehetetlen volt az Északi Áramlatnál alkalmazott támadást megismételni.
- A búvárokkal való megtámadás nemzetközi vizeken azért sem sikerülhetett, mert mire
- a 930 kilométer hosszú Török Áramlat kettős,
- egyenként 15,7 milliárd köbméteres évi kapacitású csővezetéke kiér a nemzetközi vizekre,
- már nagyon mélyen fut a Fekete-tenger fenekén - búvárokkal elérhetetlen.
Különleges, mélytengeri műveletekre alkalmas hajókat pedig a Nyugat, az amerikaiak (akiket Dmitrij Lavrov orosz külügyminiszter a Balti-tenger térségében az Északi Áramlat négyes csővezetéke elleni támadással vádolt meg) nem vihet be a Fekete-tengerre a Boszporusz és a Dardanellák őre, Törökország jóváhagyása nélkül.
Így tehát maradt a sokkal kockázatosabb és kisebb eredménnyel kecsegtető légi dróntámadás.
A RIA Novosztyi cikke szerint jelenleg Oroszországból az egyetlen, folyamatosan működő földgáz-exportáló eszköz a Török Áramlat. A Gaj-Kodzor településen működő „Russzkaja” nevű földgáz mennyiségmérő, kompresszor-állomás, a kezelőszemélyzet nem szenvedett károkat – írja a ria.ru, „ukrán energia-terrorizmusnak” minősítve a támadásokat. A világsajtó – nem csak a Kreml-közeli orosz média – széles körben idézi Szíjjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szavait, aki a támadás kapcsán
a magyar energiabiztonsági nemzeti érdekek elleni támadásról beszélt.
Ellentmondásos a vezető nyugati médiumok reagálása. A Deutsche Welle nevű német kormánypénzből fenntartott médium orosz nyelvű adása például azt emelte ki, hogy Szíjártó a magyar szuverenitás megsértéséhez hasonlította az ukrán drónok támadását az orosz gázlétesítmény ellen. A Reuters, mint sok más nyugati hírszolgáltató-elemző, alapállásként elhatárolódik a történtektől, igyekszik nem állást foglalni. A Reuters címe: Moscow says Ukraine tried to attack TurkStream pipeline infrastructure in Russia – Moszkva azt mondja, hogy Ukrajna megpróbálta támadni a Török Áramlat csővezetéket -infrastruktúrát Oroszországban.
