A háborús kockázatok ellenére megélénkült az ukrán termőföldpiac
Ukrajnában a termőföld ára – noha jelentős mértékben és folyamatosan emelkedik – még mindig mélyen az európai átlag alatt mozog. A Hromadske ukrán hírportál szerint tavaly 21 százalékkal nőttek a termőföldárak az országban, azonban jelentős területi különbségek mutatkoznak. A termőképesség mellett döntő ármeghatározó tényező a földrajzi elhelyezkedés. A harci cselekmények által kevésbé érintett területeken „biztonsági felárat” számolnak az eladásra felkínált földekre, amelyek 2024-ben 5 és 30 százalék közötti mértékben nőttek.
Paradox helyzet: Európa talán legjobb minőségű termőföldjei olcsóbbak az európai átlagnál. Ez is magyarázná a tülekedést a piacokon, az Ukrajna EU-tagsága körüli zűrzavart, az érdekellentétek összecsapását? Igaz, a statisztikai módszerek is kérdésesek, mert ahány szervezet, annyiféle árat mutat ki a felmérés. Mint ahogy a valósnál alacsonyabb árak jelentése is zűrzavaros. Ezzel az összejátszással a szerződő felek csökkentik az adásvételeket terhelő illetékek összegét, s a hasznon vélhetően osztoznak.
Intézményi befektetők is vehetnek már ukrán földet
A kijevi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a földművelésre szánt földek átlagára tavaly hektáronként 48 622 hrivnyára, mintegy 450 ezer forintra nőtt. Más források ennél magasabb számokat jeleznek. Az OLX Real Estate platform adatai szerint 2024-ben 19 százalékkal nőtt Ukrajnában a föld ára (beleértve a nem mezőgazdasági művelésre használt telkeket is), és a földrajzi-politikai-katonai helyzettől függően 5-30 százalékkal emelkedett a kereslet.
- A legdrágább a termőföld a viszonylag biztonságos nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régióban, ahol a hektáronkénti átlagár meghaladta a 93 ezer hrivnyát.
- A szomszédos Lviv (Lemberg) régióban is magasak az árak, átlagosan mintegy 72 ezer hrivnyát kérnek egy hektár földért.
- A legolcsóbbak a termőföldek Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Szumi és Csernyihiv nagymegyékben, ahol hektáronként 31 és 34 ezer hrivnya között mozog az átlagár. Az alacsony árban nyilván szerepet játszik az a várakozás is, amely szerint ezeket a területeket a valószínűsíthetően az előretörő orosz csapatok elfoglalják.
Ugyanakkor ez a szempont sem mindenható. Északkeleten, Poltava régióban – amely szintén katonai veszélyzónának számít, de a földjei kivételesen jó minőségűek – a legaktívabb a földvásárlási piac, tavaly több mint 45 ezer hektár cserélt tulajdonost. Odessza, Dnyipropetrovszk is jelentős földeladási forgalmat regisztrált. A legkevesebb föld Ukrajna nyugati régióiban cserélt gazdát.
A 2021 júliusa óta eltelt időszak földvásárlásait tekintve tavaly realizálták az összes vásárlás 53 százalékát.
Ez azzal is magyarázható, hogy a kijevi kormány megnyitotta a termőföldvásárlás lehetőségét a jogi személyek, a mezőgazdasági üzemek, nagygazdaságok, valamint az intézményi befektetők, alapok előtt, amelyek általában többet fizetnek a földért, és megbízhatóbb adósok.
Infláció ellen földvásárlás
Ha csak az ő földvásárlási ajánlataikat nézik, akkor az átlagos hektáronkénti termőföldár meghaladta a 62,5 ezer hrivnyát. Sok befektető a vagyon értékvesztését elkerülendő invesztál pénzt földekbe. A Statista becslése szerint az éves átlagos alapinfláció a 2022-es 20,18 százalékról az évtized végéig évi 5 százalékos szintig csökken.
Tavaly Ukrajna mezőgazdasági exportja 24,5 milliárd dollárt ért el, és az összes kivitel 59 százalékát tette ki
– közölte 2025 elején az ország mezőgazdasági minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy a kiterjedt háborús cselekmények kevésbé ártottak a fő exportárucsoportnak, az agrárszférának, hiszen a 2024-es szint megközelítette a békeévek rekordját, a 2021-ben elért 27,7 milliárd dolláros exportszintet.
Washington óvatosságra int
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) a fentiektől eltérő, kevésbé kedvező adatai azonban óvatosságra intenek.
Az USDA adatai szerint a tavalyi mezőgazdasági év nem volt olyan jó Ukrajnában, mint azt a kijevi számok sugallják.
- A kukoricatermés 21,
- a búzatermés 13,
- a napraforgótermés 15 százalékkal kisebb volt az előző évinél.
- A legnagyobbat a rizstermés zuhant, 55 százalékot.
Kijev álláspontja szerint Moszkva súlyos kudarcot szenvedett, mert nem tudta kiszorítani a piacokról az ukrán agrártermékeket. Pedig Brüsszel pozitív diszkriminációs politikája nagymértékben segítette Kijevet. Az ukrán haditengerészet visszanyerte korábbi szerepét a Fekete-tengeren – jelezte Olekszij Nyeizspapa altengernagy, aki szerint megtörték az orosz flotta dominanciáját, és a megnyitott tengeri folyosón kilencezer teherhajó szállította az ukrán exportot.
Ez létfontosságúnak bizonyult Ukrajna számára, mert az áruszállítások négyötöde tengeri úton valósult meg
– tette hozzá az altengernagy.
