Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Ukrajnának nyújtandó további katonai és pénzügyi támogatás folyósításához: a ritkaföldfémkincsekhez való hozzáférést. Kijev már korábban jelezte, hogy hajlandó lemondani az ásványkincs egy részéről a nyugati segítésért cserébe, ez része is Volodimir Zelenszkij elnök tavaly benyújtott „győzelmi tervének”.
Volodimir Zelenszkij tárgyat is Trumppal a „több ezermilliárd dollár értékű kulcsfontosságú fém” megosztásáról – emlékeztetett összeállításában a Deutsche Welle.
A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak sok modern készülék, például az okostelefonok, elektromos autók és egyéb fejlett technikai eszközök gyártásához, de a fegyvergyártásban és a légiiparban is nélkülözhetetlenek.
Jelenleg Kína ellenőrzi a globálisan felhasznált ritkaföldfémek túlnyomó többségét , a Világgazdasági Fórum jelentése szerint például az Európai Unió igényeinek 40 százalékát.
A nevükkel ellentétben nem ritka fémek fontos forrása még Peking mellett Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada és Brazília.
Az EU és az Egyesült Államok évek óta együttműködik a kínai függés felszámolása érdekében nem csupán a ritkaföldfémek, hanem más kulcsfontosságú alapanyagok, elsősorban az urán, a titán, a lítium, a grafit, a nikkel és az alumínium felkutatásában és kiaknázásban. Ezek közül többnek az exportját Kína már korlátozta.
Az idő pedig sürget, mert egy NATO-intézmény tanulmánya szerint a kritikus fontosságú ásványkincsek iránti kereslet megduplázódott, 320 milliárd dollár fölé ugrott az elmúlt öt évben, és ugyanez várható a következő öt évben is.
A Reuters szerint azt nem lehet pontosan tudni, hogy Trumpnak csak az ukrán ritkaföldfémekre vagy minden kritikus ásványkincsre fáj-e a foga. Az viszont tény, hogy az EU 34, az amerikaiak pedig 50 ásványt minősítenek kritikus fontosságúnak, és előbbiek közül 22 megtalálható az országban.
A NATO-szakértők is hangsúlyozták, hogy „nem lehet eléggé hangsúlyozni Ukrajna kritikus nyersanyagainak stratégiai jelentőségét”, az ország a ritkaföldfémek mellett a titán, a lítium, a berillium, a mangán, a gallium, az urán, a cirkónium, a grafit, az apatit, a fluorit és a nikkel kulcsfontosságú beszállítójává válhat. Ezek a hatalmas tartalékok „jelentősen hozzájárulhatnak a globális ellátási lánchoz számos, ha nem az összes” kiemelkedő iparág számára.
Ukrajna titánkészletei a feltételezések szerint legnagyobbak Európában, a globális készleteknek is mintegy 7 százalékát teszik ki. Egyike azon kevés országoknak, amelyek titánbányászatot folytatnak, amely kulcsfontosságú nyersanyag például
Az akkumulátorok, kerámiák és üveg előállításához szükséges lítiumból Ukrajna becslések szerint 500 ezer tonnával rendelkezik, ami egyike Európa legnagyobb ismert tartalékainak; a legnagyobb lelőhelyek közül kettő azonban orosz kézre került.
Ukrajna emellett a világ ötödik legnagyobb galliumtermelője is, amelyet félvezetők és fénykibocsátó diódák (LED-ek) gyártásához használnak. Végül pedig a félvezetők gyártásához szükséges neongáz kritikus szállítója.
Az Európai Bizottság ösztönzi Ukrajnát ezeknek az anyagok az exportjára, és arra a következtetésre jutott, hogy
az ország uniós csatlakozása erősítheti az európai gazdaságot.
Ami a ritkaföldfémeket illeti, Ukrajnában található közülük a televíziókban és világításban használt lantán és cérium, a szélturbinákban és elektromos akkumulátorokban használt neodímium, valamint az erbium és az ittrium, amelyek felhasználási területe az atomenergiától a lézerekig terjed.
Egy EU által finanszírozott kutatás azt is jelzi, hogy Ukrajna rendelkezik szkandiumkészletekkel. A részletes adatok ugyan titkosítva vannak, Zelenszkij annyit elárult, hogy a ritkaföldfém-, valamint kritikus ásványkincs fele, a széntartalékoknak pedig a zöme az oroszok által elfoglalt területen található.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.