Kína nem csak a nyugati-japán technológiát vette át, de a mögötte álló fejlesztési elveket is

Egy anekdota szerint a múlt század 60-as, 70-es éveiben, az űrverseny hevében Amerika az adófizetők dollármillióit költötte egy olyan golyóstoll kifejlesztésére, amely zéró gravitációban is működik. Ugyanezzel a problémával szembesülve az oroszok egész egyszerűen egy ceruzát használtak. Mindez persze jól hangzik, de az igazság az, hogy mindkét fél próbálkozott a ceruzával, végül mindkét fél az úgynevezett űrtollat használta, egy teljes egészében a magánszektorban kifejlesztett terméket. A technológiai háború ma az USA és Kína között zajlik. 

A sztori napjainkban mind gyakrabban újra felbukkan geopolitikai és ideológiai példabeszédként. Szépen érzékelteti ugyanis azt a rémületet, amely a fejlett technológiai szektorban, az immár Kína és az Egyesült Államok között dúló új technológiai hidegháborút jellemzi. Washington és Peking félelme egyaránt arra irányul, hogy a másik oldal, vállalat, gazdasági modell hatékonyabban, okosabban, olcsóbban lesz képes működni. 

Az „űrtoll”-mém ismét nagy karriert futott be a múlt héten, amikor a befektetők és a kormányzati szervek szembesültek a kínai DeepSeekkel. A kínaiak állítólag úgy fejlesztették ki az olcsó és hatékony MI-t, hogy el voltak zárva az amerikai csúcstechnológiától, az MI-t kiszolgáló csipektől. 

Az amerikai vállalatok és kutatás-fejlesztési intézmények a 70-es, 80-as években rettegtek ettől a szótól, látva a futószalagon érkező japán elektronikai innovációkat. Úgy tűnik, hogy Kína az elmúlt évtizedekben nem csak sikerrel másolta le a nyugati (japán) technológiát, de a mögötte meghúzódó elvet, a kaizent is sikeresen elsajátította. Részben azáltal, hogy a saját gazdaságában alulértékelt japán kaizenmestereket alkalmaznak – írja a Financial Times kolumnistája. 

A kaizen és a japán gazdaság 

A kaizen először az 1980-as években került be rendesen a nemzetközi üzleti szótárba, amikor az amerikai és európai cégvezetők megpróbálták megérteni, hogy a japán vállalatok miért verik meg őket – mind árban, mind minőségben – az autók, a szórakoztatóelektronika és a félvezetők terén. A kaizen gyakorlati hatásai figyelemre méltóak voltak: ez volt az egyik fő oka annak, hogy Japán gazdasága az 1970-es és 80-as években hatalmasra nőtt, és hogy számos japán vállalat megőrizte globális versenyképességét. A kaizen hatása azonban a japán gazdaság hosszú, deflációs veszéllyel és stagnálással eltöltött évtizedeiben mutatkozott meg leginkább. 

A kínai gyártók, akik régóta a költségekre és a technológiára összpontosítják figyelmüket, mindezt alaposan megvizsgálták, és megtalálták a módját annak, hogy a kaizent a saját képükre formálják. Lehet Kínát azzal vádolni, hogy ellopta és lemásolta a nyugati technológiát, de ez csak a dolgok egy részét, ráadásul egyre kisebb részét magyarázza meg. 

Kína japán szürkeállományt csábít 

Kína legújabb és leglátványosabb ipari vívmányai (olcsó, versenyképes minőségű és technológiájú elektromos autók, a szórakoztatóelektronika, az ipari gépek, a nagy sebességű vonatok és a robotok) a kaizen kínai változatának termékei. Tokiói munkaerő-közvetítők szerint a kínai vállalatok mérnökei a japán gyártóüzemekben közvetlenül megfigyelhetik a kaizen működését. 

Ez a folyamat mindig is tapasztalható volt, de az utóbbi években jelentősen felgyorsult. 

• A japán vállalatok hajlamosak magasan képzett munkavállalóikat korán nyugdíjba küldeni, hogy megspórolják a bérköltségeket. 
• Ráadásul a deflációs időszak alatt nem is nagyon fizették túl őket. 
• Egy kínai vállalat viszont – főleg ha Peking kiemelt célja a technológiai verseny megnyerése, és ehhez rengeteg pénzt is ad – jól meg tudja őket fizetni. 

Ez akkor is hihetetlenül jelentős tudásimport, ha nincs szó a klasszikus vádakról, nem adnak át ipari titkokat, részletes technológiai leírásokat. 

A kaizen alapvetően a próba és hiba (trial and error) folyamatán alapul, és egy tapasztalt mérnök átadhatja a felbecsülhetetlen értékű, költségtakarékos bölcsességet arról, amit kipróbáltak, de nem működött. Például adhat egy jótanácsot: felejtsd el a ceruzát az űrben – nem működött.