Fordulatot hozhat a vámháború: az Európai Unió kibékülhet Kínával

Európának és Kínának mint a világ két legnagyobb piacának felelősséggel kell támogatnia egy erős, megreformált, szabad, tisztességes és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmi rendszert – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.

Von der Leyen hangsúlyozta a stabilitás és kiszámíthatóság kulcsfontosságát a világgazdaság szempontjából, valamint a jelenlegi helyzet tárgyalásos rendezésére szólított fel. A politikus emellett strukturális megoldásokat sürgetett a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozására, valamint az európai cégeknek, termékeknek és szolgáltatásoknak a kínai piacra való jobb hozzáférés biztosítása érdekében.

A megbeszélésen szó esett továbbá a zöldenergiával kapcsolatos kétoldalú együttműködésről. Von der Leyen azt is leszögezte, hogy a közelgő júliusi EU–Kína csúcstalálkozó megfelelő alkalom lesz a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójának megünneplésére. A felek között az elmúlt hónapokban kereskedelmi konfliktus alakult ki, ám Donald Trump vámjai egyaránt sújtják Kínát és az Európai Uniót.

Az EU vámháborút indított Kína ellen

Tavaly október elején az unió tagállamai megszavazták az akár 45 százalékig terjedő, a kínai elektromos autókat sújtó sarcot. Brüsszel azzal indokolta a lépést, hogy Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Ennek eredményeként

• a BYD 17 százalékos,
• a Geely 18,8 százalékos,
• a SAIC 35,3 százalékos vámot kapott az uniótól.

A világ második legnépesebb országa következetesen tagadja a vádakat, míg a három legnagyobb kínai autógyártó beperelte az Európai Bizottságot. A felek többször tárgyaltak a kérdésről, de végül nem sikerült megegyezni. Ugyanakkor Donald Trump bejelentése után, múlt héten a kínai kereskedelmi minisztérium bejelntette, hogy újraindulnak az egyeztetések.

Egy másik, kisebb horderejű vitás pont, hogy az Európai Bizottság idén januárban dömpingellenes vámokat vet ki a Kínából származó eritritol édesítőszer importjára, miután megállapította, hogy azt az uniós piacokon tisztességtelenül alacsony áron értékesítették, veszélyeztetve ezáltal az EU iparát.

Válaszul a távol-keleti ország  még nyáron dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó sertéshús, tejtermékekek és más mezőgazdasági termékek ellen, ami főleg az EU gazdálkodóinak és agráriparának lenne nagy érvágás.

Geopolitikai ellentétek Kína és az EU között

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, miután a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai az elmúlt években felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozások ügyében. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, miközben Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. Az Európai Unió februári, Oroszország elleni szankciócsomagjába kínai cégek és magánszemélyek is belekerültek, ami feldühítette Pekinget.

A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek. A feleknek így bőven akad olyan témájuk, amiről lehet tárgyalni.

Érdemes megemlíteni, hogy tavaly az EU 213,3 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg 517,8 milliárd euró értékben importált. Ez 304,5 milliárd eurós kereskedelmi deficitet eredményezett.