Az utolsó pillanatig folytatódnak a tárgyalások az Európia Unió és az Egyesült Államok között, hogy az augusztus 1-jei határidőre megszülessen a kétoldalú kereskedelmi megállapodás, közgazdászok és elemzők azonban kevés esélyt látnak arra, hogy a 27-ek megússzák a magas amerikai vámok bevezetését. Ugyanakkor a tagállamok körében is érezhetően változik a hangulat, egyre többen készek bekeményíteni.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a hétvégén megerősítette, hogy nem tologatják tovább a határidőt, augusztus 1-jén életbe lépnek a megígért vámok, amelyek az EU esetében 30 százalékot jelentenek, ha addig nincsen megegyezés.
Meggyőződését fejezte ki azonban, hogy „sikerül megállapodni”, és kétségét az iránt, hogy Brüsszel válaszul célba veszi a Boeinget és a kentuckyi bourbont. „Egyszerűen nem fogják megtenni” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A 27-ek már elfogadtak egy 21 milliárd euró értékű ellenintézkedést, amelynek hatályba lépését augusztus 6-ra halasztották, de dolgoznak egy további, 72 milliárd eurós csomagon is.
Sajtóértesülések szerint egyre több tagállam támogatja az úgynevezett nukleáris opció, a gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument – ACI) bevetését az Egyesült Államokkal szemben. Az ügyben a franciák álltak az élre, Emmanuel Macron elnök és kormánya azt akarja elérni, hogy
Brüsszel „megnyomja a piros gombot”, ha Donald Trump nem hajlandó belemenni az EU számára elfogadható feltételekbe.
A Politico tudósítása szerint Macron szerdán Berlinbe utazik, ahol Friedrich Merz kancellárral megvitatja az esetleges 30 százalékos vámokat. Bár a németek gyors megállapodást sürgetnek, a franciák meg akarják győzni őket, hogy érdemes kivárni.
Bár Párizs eddig nem bírálta az Európai Bizottság tárgyalási taktikáját, a kormányzat úgy hiszi, hogy most már keményebben kellene fellépni, mert a megadás gyenge színben tüntetné fel az EU-t, aláásná egy elfogadható megállapodás esélyét, ráadásul a 27-eknek ebben az esetben át kell gondolniuk a teljes exportorientált gazdasági modellt is, mert Kínával ellentétben nincsenek menekülőpiacaik.
Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő is elismerte a CNBC-nek, hogy változik a hangulat a tagállamok körében, és Arnaud Girod, a Kepler Cheuvreux közgazdasági stratégiáért felelős vezetője is üdvözölte, hogy a EU „végre” feszegeti az izmait, mert szerint erre van szükség a megállapodás eléréséhez.
„Eddig nagyon-nagyon, mondjuk úgy, hogy lazán viselkedtek az Egyesült Államokkal, és most, hogy közeledünk a határidőhöz, egy kicsit agresszívebb hangot kell megütniük” – állítja Girod.
A Reuters értesülése szerint Macronnak nem is lesz majd nehéz dolga meggyőzni Merzet, mert
Németország is hajlandó megfontolni gazdasági kényszerítés elleni eszköz széles körű bevetését az amerikai szolgáltatási szektor ellen
vagy az amerikai cégek részvételének korlátozását az állami tendereken, amelyeknek az értéke mintegy kétezer milliárd euró évente.
A Bizottság szerint egyelőre még korai lenne bevetni a nukleáris opciót, amíg folytatódnak a tárgyalások. „Az eszközt rendkívüli helyzetekre hoztuk létre, és még nem tartunk ott” – reagált egy hete Ursula von der Leyen, az EB elnöke.
A bizottságnak az EU lakosságának 65 százalékát kitevő 15 ország minősített többségére lenne szüksége ahhoz, hogy ezt a rendelkezést alkalmazza. Uniós diplomaták szerint a bizottság csak akkor tenné ezt meg, ha biztos lenne abban, hogy a határozatot el tudja fogadtatni. Egyre több jel utal azonban arra, hogy a bizottság támogatja az ötletet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.