Panaszkodnak a kínai vállalatok: egyre nehezebb működni az EU-ban – Magyarország az üdítő kivétel
A kínai vállalatok szerint az üzleti feltételek egymást követő hatodik évben romlanak az Európai Unióban, az emelkedő munkaköltségek, a kereskedelmi korlátok és a Pekingtől való függőség csökkentésére irányuló törekvések nehezítik a dolgukat – derült ki a blokkban működő kínai kereskedelmi kamara (China Chamber of Commerce to the EU – CCCEU) legfrissebb felmérésének eredményéből, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra. A nehézségek ellenére azonban a legtöbb kínai vállalat jól teljesít az EU-ban.
A felmérés a Roland Berger közreműködésével készült 200 kínai vállalat és szervezet körében, amelyek összességében
a lehetséges 100-ból 61 pontra értékelték az uniós üzleti környezetet;
ez jelentős romlás a tavalyi 73 ponthoz képest. Értékelésük szerint a blokk teljesítménye a kutatás, a tehetségek, a digitalizáció és a piacra jutás terén nem elégséges – tudósított a Reuters.
Nagy kihívások, negatív hangulat
A vállalatok értékelése szerint terheli a kapcsolatokat az EU „kockázatcsökkentő” stratégiája, amelynek célja a Kínától való függőség csökkentése, különösen a kritikus ásványi anyagok, például a ritkaföldfémek tekintetében, a szigorúbb befektetési korlátozások és a vámok, az utóbbiak közül különösen a kínai gyártmányú elektromos járművekre kivetettek. Ezek „rendkívül negatív hangulatot” okoztak, ami a CCCEU szerint alapvetően nem javult a közelmúltban.
Az alapvető kérdések, mint például a piacra lépés akadályai és a kutatási együttműködés korlátozásai, továbbra is megoldatlanok maradnak, és akadályozzák a kínai vállalatok működését az EU-ban
– olvasható az éves jelentésben.
A válaszadók mintegy
- 81 százaléka számolt be növekvő bizonytalanságról,
- 67 százaléka erős Kína-ellenes hangulatról,
ami hatással van az EU-ban folytatott üzleti tevékenységükre.
A konkrét kihívások között szerepelt a piacra jutás és a közbeszerzési lehetőségek kizárása, a hosszadalmas jóváhagyási folyamatok, a támogatásokhoz való korlátozott hozzáférés és a gyenge kormányzati együttműködés.
A kínai vállalatok számára az EU már nem csupán exportpiac
A kép azonban nem teljesen sötét a South China Morning Post tudósítása szerint. Liu Csian-tong, a CCCEU elnöke szerint a kínai–EU gazdasági kapcsolatok a „kiegészítő kölcsönös függőségből” a „közös stratégiaalakítás” felé fejlődnek.
Európa több ma már, mint pusztán a kínai vállalatok exportcélpontja, ehelyett a „technológiai innováció központjává, a globális márkák kísérleti terepévé és a szabványok összehangolásának kulcsfontosságú színterévé” vált.
Ugrásszerűen megnőttek tavaly a kínai beruházások,
és egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a kelet-európai piacok, különösen Magyarország. A jelentés szerint 2024 végére közel 3000 kínai befektetésű vállalkozás működött az EU 27 tagállamában, több mint 260 ezer helyi alkalmazottat foglalkoztatva.
Üdítő kivétel Magyarország, az új kínai termelési központ
A nehézségek ellenére a kínai vállalatok 62 százaléka az idén is bevételének növekedését prognosztizálja az EU-ban, bár a profit emelkedésére csak a 40 százalékuk számít.
A különbséget részben magyarázza, hogy a válaszadók 93 százalékának a működésére hatással vannak a magasabb munkaerőköltségek. A hivatalos adatok szerint az átlagos órabér az EU-ban 2024-ben 33,50 euróra emelkedett, míg Magyarországon – ahol a közelmúltban a kínai beruházások koncentrálódtak – 11,9 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ami messze meghaladta az EU 4,3 százalékos átlagát.
A nehézségek azonban nem riasztják el a kínaiakat: minden második megkérdezett növelni tervezi a beruházásait az idén, és csak 11 százalékuk számolt be ennek az ellenkezőjéről.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
