Már nem is titkolják: a német autóipari lobbi miatt akarja lenyomni Von der Leyen az európaiak torkán a Mercosur-megállapodást
Hiába írta alá Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és négy dél-amerikai vezető január 17-én az Európai Unió és Dél-Amerika között már 25 éve asztalon lévő szabadkereskedelmi egyezményt, továbbra sem csitulnak a kedélyek a megállapodás körül. Az unió vezetése nemes egyszerűséggel kikerülte a tagállamokat. Brüsszel ugyanis a Mercosur-egyezményt ideglenes kereskedelmi megállapodásként tervezi életbe léptetni, ezzel lényegében a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül is alkalmazhatja. A lépés akkora felháborodást váltott ki, hogy emiatt az Európai Parlament megtámadta a megállapodást, és az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Közben Strasbourgban ismét megjelentek az európai gazdák.
Német autógyártók: a német autóipari lobbi nyomta le az európaiak torkán a megállapodást
Az ügyben az elmúlt napokban többször is megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki azt mondta, hogy Brüsszel becsapta a gazdákat, szerinte igazuk van, és azt kívánta nekik, hogy tartsanak ki. A kormányfő ugyanakkor kizárta, hogy Magyarország bármikor is ratifikálja az egyezményt.
A termelők felháborodása érthető: a két kontinens között létrejövő szabadkereskedelmi övezet teljesen egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt számukra. Miközben az Európai Unió egyre több bürokratikus előírással terheli a gazdákat – jócskán megdrágítva a termelést –, addig a dél-amerikai termelőkre jóval enyhébb szabályok vonatkoznak, tehát utóbbiak versenyelőnyben vannak. A helyzet egyébként kísértetiesen emlékeztet az ukrán gabona ügyére, ahol a Von der Leyen vezette Európai Bizottság egyszer már cserben hagyta az európai mezőgazdasági termelőket.
A dél-amerikai országok még mindig olyan vegyszereket használnak, amiket mi negyven éve már kivontunk
– magyarázta a Világgazdaság kérdésére a gazdák elégedetlenségének okait Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun vármegyei elnöke, aki maga is tevékeny a szántóföldi művelésben és állattenyésztésben. Szerinte a megállapodás egészségkárosító hatása egyértelmű, veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot, ráadásul a fogyasztó a boltok polcain fog találkozni a termékekkel, adott esetben nem is tudva a hátterükről. Úgy látja, ezzel agyon fogják verni a teljes európai mezőgazdaságot.
Reagált több gazda is lapunknak arra hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megjelent a gazdatüntetésen, akit nem fogadtak kitörő örömmel. Volt aki feltette a kérdést: „Amikor december 18-én Brüsszelben tízezer gazdával tüntettünk, hol volt Magyar Péter? Éppen megszavazta az Európai Néppárt előterjesztéseit odabent? Ez teljes mértékben marketingpuding az ő és a pártja részéről.”
Az autóipar „melegen” üdvözölte a Mercosur-megállapodást
Jogosan felmerülhet a kérdés, ha az európai gazdák ennyire ellenzik a megállapodást, hogy készek utcára menni, hogy elégedetlenségüknek is hangot adjanak, akkor mégis kik a haszonélvezői. Erre az egyik legnagyobb európai érdekvédelmi szövetség meg is adja a választ.
Az Európai Autóipari Szövetség (ACEA) melegen üdvözli az Európai Unió Tanácsa mai szavazását, amely az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás aláírása mellett döntött
– reagált az ACEA január 9-i közleményében aznap, amikor az uniós testület zöld utat adott az EU–Mercosur kereskedelmi és partnerségi megállapodás aláírásának, és egyúttal felhatalmazta erre a bizottságot.
Az új szabadkereskedelmi övezet, több mint 700 millió lakossal és mintegy 22 billió amerikai dollár (19 billió euró) összesített gazdasági termeléssel, a világ egyik legnagyobbja lesz.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a megállapodás jelentősen csökkenti az EU-ban gyártott személygépkocsikra kivetett vámokat, amelyek jelenleg akár 35 százalékosak is lehetnek, továbbá kezeli a kereskedelmi technikai akadályokat, és megerősíti a kritikus nyersanyagok ellátási láncait. Az ACEA ennél is tovább ment a közleményben, határozottan kérte az Európai Parlament döntéshozóit, hogy mielőbb ratifikálják a megállapodást, hogy „minden érintett ágazat gyorsan élvezhesse a megállapodás kereskedelmi és stratégiai előnyeit”.
A Volkswagen és a Mercedes lobbija lehet a háttérben
Az ACEA közleményének súlyát emeli, hogy a szervezet elnöke az az Ola Kallenius, aki a Mercedes vezére is egyben. A német autógyártók bődületes veszteségeket könyveltek el az elmúlt egy évben, ha csak a harmadik negyedévet nézzük
- a Volkswagen Group 1,3 milliárd eurós működési veszteséget hozott össze,
- a Mercedes‑Benz bevétele 8 százalékkal csökkent, a profitja pedig mintegy felére zuhant egy év alatt.
A drámai eredményromlás mögött meghatározó tényező, hogy a Mercedes és a Volkswagen fokozatosan kiszorul a kínai piacról. 2025-ben a Mercedes Kínába irányuló exportja egyetlen év alatt 19 százalékkal, míg a Volkswagené 8 százalékkal csökkent.
Mindeközben a gyártók saját, európai piacukon is egyre érzékelhetőbb veszteségeket szenvednek el, miután a kínai autógyártók agresszív terjeszkedésbe kezdtek a kontinensen. Tavaly a Németországban eladott elektromos autók 20 százaléka kínai gyártótól származott. Mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió 2024 óta akár 35,3 százalékos vámot is kivet a Kínából importált elektromos járművekre.
Ennél is lényegesebb a német autógyártók piacvesztése, amit Kínában szenvednek el, és ami már a német gazdaság alapjait kezdi ki. Németország ugyanis egy exportra termelő ország, így létérdeke az új piacok felkutatása, ez most Dél-Amerika.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai szerint Németországban a munkahelyek körülbelül 70 százaléka az exporttól függ. Ami Dél-Amerikát illeti, tavalyelőtt a német gyártók körülbelül 524 ezer személygépkocsit gyártottak Brazíliában és Argentínában. Ezzel szemben a németországi export az összes Mercosur-országba ugyanebben az időszakban mindössze 25 700 személygépkocsit tett ki.
Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás EU általi jóváhagyása régóta esedékes, és nagyon jó hír Európa mint üzleti helyszín, és különösen Németország számára
– ezt Hildegard Müller, a VDA elnöke nyilatkozta még január elején. A vélekedést számokkal is igyekeznek alátámasztani a németek. Az Ainvest elemzése szerint a vámok eltörlése 39 százalékkal növelheti a Mercosur-országokba irányuló német autóipari exportot 2040-re. A nagyobb autógyártók, mint például a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz, profitálhatnak a Brazíliába és Argentínába, a blokk két legnagyobb piacára való kibővült hozzáférésből.
Anti-Trump-megállapodás?
A gazdasági jelentőségén túl a Mercosur-megállapodásnak van egy geopolitikai súlya is. Röviddel a megállapodás aláírása előtt Trump új vámokat jelentett be Németország és más európai országok ellen a grönlandi konfliktus miatt. Február 1-jétől kezdetben 10 százalékos vámot vetnek ki az Egyesült Államokba küldött árukra. Június 1-jétől a vám 25 százalékra emelkedik, ha nem születik megállapodás az északi-sarki szigettel kapcsolatban. Trump ismételten hangsúlyozza, hogy az erőforrásokban gazdag szigetnek nemzetbiztonsági okokból az Egyesült Államok tulajdonába kell kerülnie.
Az Ifo Intézet szerint az EU és a Mercosur közötti megállapodás legalább részben kompenzálhatja az amerikai vámpolitikából eredő veszteségeket. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is erről beszélt.
Weber szerint az EU–Mercosur kereskedelmi egyezmény „anti-Trump-megállapodás”, mert a szabadkereskedelmi paktum egyben válaszként is értelmezhető az Egyesült Államok Donald Trump vezette vám- és protekcionista politikájára.
Az persze már kérdés, hogy közben az EU maga lépett a protekcionizmus útjára, amikor 2023-ban az összes kínai autógyártót megvámolta.
