Frankfurti üzenetét nem kapta meg Varga Mihály, elbámult az euróövezet a háborún, Lagarde vár
Az történt Frankfurtban, amire mindenki számított: az Európai Központi Bank annak ellenére sem emelte meg kamatait, hogy az iráni háború immár két hónapja drágítja az életet az euróövezetben. Budapest – a Varga Mihály vezette jegybank és a felálló új kormány – számára is alapvető, mi történik az EKB kamataival, ezzel összefüggésben az euró árfolyamával, illetve mindezek mellett milyen hatásokat gyakorol az európai és a magyar inflációra az új európai energiaválságot nyitó közel-keleti háború.
Ha kamatemelésre most nem is számítottak a pénzügyi piacokon, abban mindenki biztos volt, hogy kommunikációjában az EKB a Bloomberg jelentésének megfogalmazása szerint „finomhangolja”, mire számíthatunk tőle az iráni háborúra adott reakcióként.
Már ez a várakozás elegendő volt arra, hogy erősítse az eurót a dollár ellenében. A hüvelykujjszabálynak megfelelően mindkettőjükkel szemben ezzel párhuzamosan erősödtek a közép-európai devizák, a forint esetében pedig ez azt jelentette, hogy visszavonulása a magyar választás után elért csúcsokról megakadt és visszafordult.
Az EKB kamatai és az MNB: haladunk a kormányok és a jegybankok közös rémálma felé
Annak ellenére, hogy az energiaárak meredek emelkedése az euróövezeti inflációt jóval a cél fölé tolta, az EKB a betéti kamatot 2 százalékon tartotta – ezen a szinten áll 2025 júniusa óta. A Bloomberg felmérésében részt vevő közgazdászok egyöntetűen erre számítottak.
A döntéshozók nem az olaj- és földgázárak azonnali kilengéseire, hanem inkább a középtávú következményekre összpontosítanak, amelyek továbbra sem egyértelműek – értékelt a hírügynökség.
Hasonló a helyzet a világ más nagy jegybankjainál is.
- A Federal Reserve szerdán változatlanul hagyta a hitelköltségeket,
- és így tett csütörtökön még az EKB döntése előtt a Bank of England is.
- Várakozó állásponton van a Magyar Nemzeti Bank is, ők duplán: Varga Mihályéknak a nemzetközi fejlemények mellett az új magyar kormány jelzéseire is figyelniük kell.
Az utóbbi kettő ma egybe is érhet:
az EKB sajtótájékotatójáról érkezhet újabb kommentár a Tisza Párt euróbevezetési tervéről is.
"Kettős bizonytalanság", prózaibban dupla rémálom
Christine Lagarde elnök a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a sokk időtartamával és az árakba való átszűrődés mértékével kapcsolatos „kettős bizonytalanság” további adatok szükségességét indokolja – jelezve, hogy az EKB nem siet a lépésekkel.
Lagarde hamarosan kezdődő sajtótájékoztatójáról újabb fontos jelzések jöhetnek, amelyek a forint árfolyamát is érinthetik.
Még a csütörtöki nap folyamán is érkeztek fontos információk.
Az euróövezet, illetve az Európa Unió gazdasági növekedése lassult az első negyedévben, fenyeget a stagfláció – amikor a növekedés eltűnik, az infláció pedig felpörög. Ez a kormányok és a jegybankok közös rémálma. Ha az infláció ellen kamatemeléssel lépnek fel, az további áldozatokkal jár a gazdasági növekedést illetően.
Orbán Viktor lekörözte az EU-t, itt a bizonyíték Brüsszelből – Magyar Péter örömébe azonban belerondít Merz
Az Eurostat hozzátette az európai hátteret a mai magyar GDP-adatokhoz. A magyar gazdasági növekedés lekörözte Európát, ez Orbán Viktor búcsúajándéka, a leendő magyar kormányfőnek azonban szembe kell néznie a németek hagyatékával, amely sötét felhőként borult a Fidesz-kormányzat utolsó évei fölé.
(Cikkünk frissül.)
