A New York-i tőzsdén emlékezetesen indult a kereskedés kedden, de mint utólag kiderült, csak ráijeszteni sikerült a befektetőkre, komolyabb baj, pánik nem történt. A kalamajka ott kezdődött, hogy technikai rendszerhiba miatt rengeteg részvénynek egyszerűen nem volt nyitóárfolyama, így azokról téves valós idejű információk jelentek meg a nyilvánosan elérhető platformokon, ez pedig óriási árfolyamkilengéseket generált, mindkét irányba.
A legtöbb kereskedését röviddel a nyitás után leállították a túlzott volatilitás visszaszorítását célzó szabályok alapján, és 5-10 perccel a nyitás után az előző napi záróárakhoz sokkal közelebbi árfolyamokon nyitották meg újra.
Az érintett részvények között nagy nevek voltak: Altria, Mastercard, McDonalds, Uber, Wells Fargo, Verizon, Rio Tinto, Shell, AT&T, Lilly, Mosaic, Nike, Nucor, Transocean, Prudential, 3M, Newmont Mining, Southern, Union Pacific, Sony, United Parcel Service, Valero Energy, Occidental Petroleum, Royal Dutch Shell, MetLife, Visa, Walmart és ExxonMobil.
A nyitóárfolyam normál esetben ottani idő szerint 9.30-kor alakul ki, ahogy más tőzsdéken is szokás, itt is az ajánlati könyvben lévő vételi és eladási ajánlatok alapján. Itt adódott technikai probléma, nem alakult ki nyitóár, sok részvényről pedig nem tudni, mi alapján jelent meg árfolyam-információ. Így járt a Walmart-részvény is, amely hétfőn 142,64 dolláron zárt, a keddi őrületben viszont 12 százalékkal magasabb, 159,88 dolláros árfolyamon jelent meg a kijelzőkön első kötésként – tévesen.
Ezután mindenki a tőzsdeüzemeltető közleményeit figyelte, várták az iránymutatást, mely ügyletkötések validak és melyeket törlik. A New York Stock Exchange (NYSE), miután látta, hogy a napi mélypontok és csúcsok közt 25 százalékpontos árfolyam-ingadozások is történtek, több ügyletet semmisnek nyilvánított, de ezzel az ügynek nincs még vége. A veszteséget elszenvedő befektetők és kereskedők a NYSE 18. szabálya alapján kártérítési igényt nyújthatnak be, bár nem világos, hogy a pénzbeli kártérítést miként határozzák meg.
„Az összes vonalunk égett, a befektetők tudni akarták, mi történt – mondta a Bloombergnek az egyik brókercég vezetője –, aztán mikor láttuk, hogy rengeteg részvény kurzusa őrült módon ingázik, mindenki megnyugodhatott, már lehetett sejteni, hogy technikai problémról van szó csupán.”
„Egy kezemen meg tudom számolni, hogy a 2000-es évek eleje óta hányszor történt ilyesmi a NYSE-nél” – mondta Kenny Polcari, a SlateStone Wealth vezető piaci stratégája, aki szerint a probléma valószínűleg a day tradereket és az algoritmikus kereskedést használókat érintette, de a hosszú távú befektetőket nem.
A rutinos brókerek előtt rögtön felsejlett a 2010-es flash crash szörnyű emléke. Abban az évben, május 6-án a részvénypiacok épp csak kilábalóban voltak a 2007–2009-es pénzügyi válságból, sérülékeny volt még a hangulat, senki nem sejtette, hogy 11 éves bikapiac van épp kialakulóban. Nem is csoda, hogy sokként hatott, amikor egyszer csak a Dow Jones index percek alatt 700 pontot zuhant, és rövid időre elúszott ezermilliárd dollár piaci kapitalizáció.
Évekkel később derült csak ki, hogy valójában mi történhetett: egy kereskedő összekeverte a million és a billion szót, így akaratlanul nagyobb eladási megbízást vitt be a rendszerbe. Egy másik teória szerint szándékos manipuláció történt, a kereskedési könyveket pakolták tele nagy összegű eladási ajánlatokkal, így akarva befolyásolni a többi befektetőt.
Azóta több beépített automatizmus is véd az összeomlásoktól. Az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyelete (SEC) még 2010-ben sietve megalkotott egy biztonsági protokollt, amely akkor avatkozik be és rendel el 5 perc kereskedési szünetet, ha egy részvény vagy ETF árfolyama 5 percnél rövidebb idő alatt változik több mint 10 százalékkal. A rendszert később újrahangolták, most a limit up limit down működik, amely minden részvény mellé (naponta) egy árfolyamsávot rendel, és ha ebből kilép a kereskedés, akkor jön 5 perc kényszerszünet.
De mit tenne a Budapesti Értéktőzsde hasonló esetben?
A Világgazdaság véleményt kért a Budapesti Értéktőzsdétől, az üggyel kapcsolatban elmondták, hogy még a legkörültekintőbben megszervezett üzemeltetés mellett is előfordulhatnak hasonló esetek. Az elsődleges és legfontosabb teendő ilyenkor egyrészt az, hogy az összes érintett felé egyértelmű és nyílt kommunikációt folytasson az adott tőzsde. A Budapesti Értéktőzsde a hasonló esetekre való felkészülés érdekében ennek megfelelő kommunikációs eljárásrendet alakított ki, amelynek kivonata a BÉT honlapján is megtalálható az Incidenskezelési Irányelvek című leírásban. Másrészt kiemelten fontos, hogy hiba esetén minél gyorsabban és szakszerűbben megtörténjen a probléma gyökerének azonosítása, majd mielőbbi kijavítása. Nem utolsósorban pedig a hibák negatív hatásainak minimalizálása céljából minél robusztusabb és alaposan tesztelt üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervek kidolgozása szükséges – a BÉT esetében ezek a feltételek is mind teljesülnek.
