Napokig tartotta magát Tokióban a piaci pletyka, hogy a mandátumának lejártával áprilisban távozó Kuroda Haruhiko jegybankelnököt szövetségese, Maszajosi Amamija követi a Bank of Japan (BoJ) élén. Bár senki sem erősítette meg a híresztelést, mégis látványosan gyengült a jen a dollárral szemben, mert a pénzpiac az ultralaza monetáris politika folytatódását árazta. Nos, a legfrissebb információ szerint Kazuo Ueda közgazdászprofesszor, a monetáris tanács tagja lesz a BoJ új kormányzója. Míg helyettese az eddigi BoJ-ügyvezető, Sinicsi Ucsida és a bankfelügyelet korábbi vezetője, Rijozo Himino lesz. A tokiói kormány várhatóan február 14-én terjeszti a parlament elé a jelöltek kinevezését.
Fotó: Getty Images
Kuroda Haruhiko jegybankelnöki évtizede arról szólt, hogy a Bank of Japan a lehető legalacsonyabb szinten tartotta a kamatlábakat egy olyan országban, ahol hagyományosan alig lehet inflációt csiholni. Ám az idei évben a 2 százalékot célzó japán várhatóan megközelíti a 4 százalékos szintet.
Ez az inflációs várakozás felszította a BoJ és a piacok parázsló vitáját.
Az irányadó tízéves japán államkötvények hozama már januárban áttörte a BoJ által december 20-án meghatározott 0,5 százalékos plafont. A spekulánsok arra fogadnak, hogy a jegybank előbb-utóbb teljesen széthúzza a tetőt, és véget vet a hozamgörbekontrollnak, amely céltartományba szorította a tízéves államkötvényhozamot.
Ezzel szemben a BoJ a cél védelmében nagy mennyiségben vásárolja a japán államkötvényeket. Januárban több mint 17 ezermilliárd jen (nagyjából 132 milliárd dollár) értékben vásárolt állampapírokat, ami havi rekord. A BoJ már tavaly szeptemberben is az összes forgalomban lévő államkötvény felét birtokolta, így a japán állam tetemes részben önmaga adósa. Attól persze nem kell tartani, hogy a vevői oldalon elfogyna a pénz, mert annyi jent bocsáthat ki, amennyi épp szükséges. Más kérdés, hogy
a jegybanki intervenció súlyos anomáliákat okozott az állampapírpiacon.
A BoJ által karbantartott tízéves 0,5 százalékos hozama abnormálisan alacsony a többi hozamhoz képest.
Tavaly nyáron, az amerikai jegybankárok Jackson Hole-i konferenciáján, ahol Jerome Powell Fed-elnök hamisítatlan héjahangvételben beszélt, Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy panelbeszélgetésben
a hallgatóság soraiból felszólalva szinte galambként turbékolt.
Azzal szembesítette a teremben ülőket, hogy a japán jegybank monetáris politikája homlokegyenest ellentétes az emelkedő kamatpályán haladó Fedével. Decemberben aztán a japán jegybank váratlanul duplájára, plusz-mínusz 50 bázispontra szélesítette a tízéves irányadó kötvény hozamingadozásának célsávját. Ezzel a szamurájkötvények is búcsút intettek a negatív hozamnak.
A Kuroda-korszak nehéz örökséget hagy a BoJ áprilisban hivatalba lépő új vezetésére. Vajon héjafordulat követi az eddigi galambpolitikát?
