Standard Chartered, Nomura és Charles Schwab: csak három név azon Wall Street-i hagyományos pénzügyi vállalat közül, amely elhatározta, hogy fenekestől felforgatja a kriptopiacot.
A tradicionális pénzügyi óriások elhatározták, hogy saját, digitális javak kereskedésére szolgáló platformokat hoznak létre vagy fektetnek bele már éppen alakuló projektekbe, hogy a kriptoszektorból is ki tudjanak maguknak kanyarítani egy szeletet, sőt:
a Wall Street nagyjai egyenesen a trónfosztást tűzték ki célul, a Binance intézményi ügyfeleire pályáznak.
A hagyományos pénzügyi vállalatok szerint ugyanis az intézményi alapokat vezető alapkezelők továbbra is élénk érdeklődést mutatnak a kriptoszektor iránt, ugyanakkor a szegmens húzóneveinek megtépázott hírneve miatt sok esetben nem mernek a jelenlegi kriptotőzsdéken befektetni azok átláthatatlan és sokszor hatósági razziákkal tarkított háttere nyomán.
Gautam Chhugani, a Bernstein elemzője elmondta:
A nagy, beágyazott, hagyományos intézményi befektetők határozottan előnyben részesítik az olyan partnerekkel való üzletkötést, akikről tudják, hogy évek óta léteznek és hagyományos értelemben is szabályozottak.
A Wall Streeten azért került jelenleg terítékre a kriptoszektor meghódítása, mert a két legnagyobb kriptodeviza, a és az ether hatvan százalék körüli ralit tudhat maga mögött az idén, miközben a hagyományos piacokat követő MSCI World Index mindössze nyolc százalékot erősödött.
Alexandre Birry, az S&P Global Ratings vezető elemzője elmondta: intézményi befektetők tömegei próbálkoznak különböző befektetési eszközökkel, többek közt a kriptoszegmenst is rendszeresen tesztelik – a cél minden esetben a bevételnövekedés maximalizálása.
A Charles Schwab brókercég és a Citadel alapkezelő az EDX Markets, míg az angol Standard Chartered hitelintézet a Zodia projektjét támogatja.
Érdemes kiemelni, hogy a Wall Streetről nemcsak az ügyfélkört és a tőkét hozzák magukkal az érintett vállalatok, de a technológiákat is, amelyek jelen esetben fontosabbak is lehetnek a piac meghódítása kapcsán, mint a már felépített ázsió. A kriptopiacot jelenleg legnagyobb mértékben lefedő tőzsdék ugyanis gyakorlatilag kivétel nélkül felhőalapú infrastruktúrát építettek ki, amelyek létrehozása gyorsabb és olcsóbb, mint a Wall Street-i modell, ugyanakkor a hagyományos társánál lassabb és megbízhatatlanabb – ez pedig az intézményi befektetők és professzionális kereskedők számára, akik másodpercek alatt hoznak döntéseket, maga lehet a különbség egy nyereséges és egy veszteséges pozíció között.
A trónkövetelők ezenfelül digitális tőzsdék ökoszisztémáját is a kriptotőzsdéktől eltérően építik ki, alapjában szétválasztva a kriptoeszközök tárolásának és kereskedésének üzletágát:
méghozzá egy olyan szektorban, amelynek a legnagyobb neve, az FTX pont ennek hiányába bukott bele, perdöntő is lehet.
A Wall Streetről érkező vállalatok számára ez a fajta megközelítés azért is előnyös, mert így képesek külön-külön is bevezetni a kriptotárolási és -kereskedelmi szolgáltatásaikat: előbbi létrehozása ugyanis nagyságrendekkel könnyebb, mint utóbbié, így a gazdálkodási üzletág beindításával az intézményi befektetők első hullámát el is érhetik.
Egy a napokban publikált felmérés szerint az intézményei alapkezelők fele szívesen átváltana jelenlegi kriptoszolgáltatójáról egy Wall Street-ire, míg több mint 90 százaléka szívesen bízná rájuk digitális javainak kezelését.
A hagyományos pénzügyi óriások közül a BNY Mellonnek és a Fidelitynek már van saját alternatív eszközkezelő üzletága, míg a Nasdaq amerikai részvénytőzsde már csak a hatóságok jóváhagyására vár a hasonló szolgáltatásának elindításával kapcsolatosan.