A Huawei az elmúlt három évben több mint 13 ezer importált alkatrészt cserélt le Kínában gyártott klónokra, és több mint négyezer áramköri lapot tervezett újra termékeihez – jelentette ki Zsen Cseng-fej, a távol-keleti vállalat alapító-vezérigazgatója egy egyetemi előadáson.

People,Walk,Past,Of,A,Huawei,Brand,Store,In,Kiev, People walk past of a Huawei brand store in Kiev, Ukraine, on 20 October 2018
Fotó: Shutterstock

A 78 éves cégvezér szerint stabilizálódtak az ellátási láncok, miután a kínai távközlési óriás hazai forrásból származó cserealkatrészeket fejlesztett ki. Hozzátette: a Huawei tavaly 23,8 milliárd dollárt fektetett kutatás-fejlesztésbe, valamint saját vállalati erőforrás-tervezési rendszert helyez üzembe MetaERP néven áprilisban, amely segíteni fogja a céget az alapvető üzleti funkciók, köztük a pénzügyi és a gyártási műveletek működtetésében – írja a South China Morning Post.

Zsen Cseng-fej azt is elárulta, hogy fiatalon lenyűgözte a nyugati technológia, és a Huawei megalapítása után is csodálta azt, majd hozzátette: a szankciók ellenére sem lett Nyugat-ellenes. Szóba került a ChatGPT is: a vezérigazgató kifejtette, hogy cége nem tervez chatbotot, de úgy véli, hogy a Microsoft birtokolta eszköz nem az egyetlen meghatározó szereplő lesz a piacon. 

Technológiai hidegháború

Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb gazdasága, ám egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború) áll vitában, és eltérően vélekednek az orosz–ukrán háborúról is. Az egyik legnagyobb konfliktus a távol-keleti ország technológiai szektora körül forog. Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz.

Ennek érdekében a Fehér Ház több módszert használ: például tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását, ami kellemetlen helyzetbe hozza az ázsiai ország tech szektorát.

Az amerikai kormány másik fegyvere, hogy az elmúlt években mintegy 600 kínai céget tett feketelistára.

Az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kapnak rá, amit nem könnyű megszerezni. A Huawei 2019 májusában került fel a listára, amelyet egy év múlva tovább szigorítottak, tavaly novemberben pedig újabb intézkedéseket hoztak a távközlési óriás ellen. 

A vállalat 2019-ben még – globálisan – a második legtöbb okostelefont értékesítette, azóta azonban csúnyán visszaesett, és kénytelen volt eladni Honor nevű márkáját is. A cég azóta fokozta tevékenységét a hálózati berendezések területén, és Ázsiában, valamint a Közel-Keleten terjeszkedik.

Németország is kitiltja Kínát az 5G-ből

Lapértesülések szerint a geopolitikai feszültség erősödése miatt Berlin módosít korábbi politikáján: Németország azt tervezi, hogy bizonyos kínai gyártmányú alkatrészeket kitilt az 5G-hálózatból, a tilalom a Huawei és a ZTE által előállított egységeket érinti. Az uniós tagállamok közül Svédország, Bulgária és Görögország enged korlátozott hozzáférést 5G-hálózatához a Huaweinek.