BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Kamala Harris ragaszkodik a jegybanki függetlenséghez - Donald Trump árnyaltabban kezelné a kérdést

Donald Trump felvetette, hogy az elnöknek is befolyásolnia kell a monetáris politikát, amire reagálva Kamala Harris kijelentette: nem szólna bele a Fed döntéseibe, ha ő lenne az elnök. Harris azt is elmondta, hogy a jövő héten bemutatja a gazdasági programját.

„Az amerikai jegybank független szervezet, ezért elnökként soha nem avatkoznék bele a Fed döntéseibe” – mondta Kamala Harris alelnök újságíróknak Arizonában, utalva Donald Trump megjegyzésére. Trump a héten arról beszélt, hogy az elnöknek befolyásolnia kell a Federal Reserve döntéshozatalát.

Kamala Harris elnökként nem befolyásolná a Fedet / Fotó: AFP

A republikánus politikus azt is felidézte, hogy elnöksége alatt sok vitája akadt a központi bankot vezető Jerome Powellel. Powell azonban többször kijelentette, hogy a Fednek teljesen függetlenek kell lennie, mert csak így tudja teljesíteni a küldetését. Ezért a nemzeti bank csak azt veheti figyelembe egy döntésnél, hogy az amerikai gazdaság hosszú távú érdekeit szolgálja.

Ugyan Joe Biden nem próbált befolyást gyakorolni a Fedre, Powellre időnként nyomás nehezedik a közvélemény részéről. A múlt heti részvénypiaci zavarok után sok befektető szólította fel Powellt, hogy minél előbb kezdje meg a kamatvágást. Harris azt is elmondta a CNBC-nek, hogy a jövő héten kerül sor a gazdaságpolitikai programjának bemutatására.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenni a dráguláson, de ezt számos közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. A Fed 2022. március óta tizenegy kamatemelést hajtott végre, a központi bank tisztviselői tavaly július óta 5,25 és 5,5 százalék között tartják az irányadó rövid lejáratú rátákat.

A márciusi lazításra vonatkozó remények már elszálltak, azonban a befektetők egy ideig reménykedtek a júniusi vagy júliusi startban, most inkább a szeptember tűnik valószínűnek. Jerome Powell, az amerikai központi bank elnöke korábban többször kijelentette, hogy csak akkor lesz kamatcsökkentés, ha 

az infláció visszatér a központi bank 2 százalékos céljához.

Az elemzők szerint idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bank vezetésével – már megtettek. Sőt, az Európai Központi Bank júliusban 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérsékelte az eurózóna irányadó kamatát, amivel kilenc hónap után enyhíteni kezdte a hitelfelvétel költségét a monetáris unióban. Az angol jegybank pedig 25 bázisponttal, 5 százalékra enyhítette a rátát. 

A Magyar Nemzeti Bank még 2022 szeptemberében jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb július végén 6,75 százalékra mérsékelte a rátát az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint az alapkamat csökkentése idén tovább folytatódhat.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.