Bonyodalmak a Bónusz Magyar Állampapír körül, osztalék- és eredményvárakozás a Molnál – a legolvasottabb pénz- és tőkepiaci hírek 2024 májusában

Nem értik, mi történik a Bónusz Magyar Állampapírral

Van egy lakossági állampapír , amely most a legmagasabb kamatot fizeti, sokan mégsem tudnak róla – olvashattuk az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hírlevelében még májusban. Az ÁKK közlése kiemelte: akkor már a speciális célra megvásárolható Babakötvényt leszámítva a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) fizette a legmagasabb kamatot a lakossági termékek közül, de hiába fizetett a BMÁP prémiumot, sok lakossági befektető továbbra is a diszkontkincstárjegyeket vásárolta, pedig a nekik szóló termékkel magasabb hozamot lehetett volna elérni. 

A 2022 őszén újra bevezetett BMÁP kamatozása a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamától függ, a kamatmegállapítás előtti utolsó négy aukció átlagos hozamára rakódik rá a kamatprémium. A kamatot negyedévente állapítják meg (és fizetik ki).

A Molnak sikerülhetett, amire még a világ legnagyobb olajcégei sem voltak képesek

A BMÁP mellett kiemelt figyelmet kapott az olvasóktól a Mol első negyedéves gyorsjelentését beharangozó elemzésünk is. Az akkori várakozások arról szóltak, hogy a visszaeső energiaárak ellenére is kifejezetten erős év eleji teljesítményről számolhat majd be az olajipari vállalat. A valós számok végül az elemzői várakozásoktól minimálisan elmaradtak, a Mol első negyede ugyanakkor sok minden volt, csak gyenge nem. 

Az olajiparban leginkább követett, újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA például a várt 739 millió dollár helyett 718 millió dollárra – 255 milliárd forintra – futott be, de (dollárban számítva) 1 százalékkal még így is meghaladta a tavalyi szintet.

Az állampapíron túl is van élet: három hét alatt 11 százalékos hozamot kínál egy befektetés

Akár a nyaralásukat is finanszírozhatják az Alteo osztalékából a befektetők, a megújuló energiát hasznosító közművállalat ugyanis már június elején kifizeti a meglehetősen gáláns részvényesi juttatást tavalyi eredményéből – írtuk meg május elején, a megújuló energiát hasznosító közművállalat részvényesi kifizetéseit megelőzően. 

A társaság összesen 7,97 milliárd forintot osztott vissza a 2023-ban megtermelt nyereségéből, ami egy 200 forintos alaposztalékból és ugyanilyen összegű rendkívüli osztalékból áll össze részvényenként.

Fordulat: mégis beengedhetik a magyarokat a Talgo vonatgyártóba

Mégis beengedhetik a magyarokat a spanyol Talgo vonatgyártóba, miután totális égszakadást és földindulást váltott ki a mediterrán ország vonatgyártó szegmensében a Ganz-MaVag Europe Zrt. 619 millió eurós vételi ajánlata a cég teljes részvényállományára – írtuk meg májusban, az akkor még hatalmas várakozásokkal övezett Talgo-történet aktuális felvonását. 

A projekt azonban azóta már végleg lezárult, és nem úgy, ahogy azt a magyarok szerették volna: a Pedro Sánchez által vezetett szocialista kormány ugyanis hasból bemondott nemzetbiztonsági okokból megfúrta az évszázad magyar üzletét, végleg elzárva ezzel a történet szálát.

Hiánycikk lett a súlycsökkentő, már korlátozzák a felírását

A nyár közeledtével Európában és Amerikában is egyre nehezebb volt hozzájutni a garantált sikert hozó fogyasztószerekhez. A Novo Nordisk gyógyszerei iszonyatos profitot hoznak a gyártójuknak, majd minden második befolyó dollár a nyereséget gyarapítja.

A fogyasztószereikben alkalmazott glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) étvágycsökkentő hormonpótló a jelek szerint fényesen bevált, olyannyira, hogy a fő piacukon, a Novo Nordisk bevételének 44 százalékát szállító Egyesült Államokban éves alapon 34 százalékos pluszt tudtak felmutatni a cégnél az első negyedév során.

Kevesebb mint egy év alatt dupláztak, akik ide fektettek be

Nemcsak az amerikai, de a magyar tőzsdén is van varázslatos hetes , azaz 7 olyan részvény, amellyel kevesebb mint egy év alatt duplázni lehetett idén májusban. A VG összeállítása alapján az alábbi 7 részvényből kellett válogatni annak, aki egy év alatt meg akarta kétszerezni a pénzét: ANY Nyomda – Magyar Telekom – Appeninn – Opus – Waberer’s – BIF – Delta Tech.

Erre a hetesre jellemző, hogy az elmúlt egy évben a jelenlegi ár feléért hozzá lehetett jutni a részvényeikhez (az osztalékot most nem vettük figyelembe). A leggyorsabb vagyongyarapodást az ANY Biztonsági Nyomda tette lehetővé, szinte hihetetlennek tűnik, de mindössze fél éve, tavaly novemberben a jelenlegi 3820 forintos árfolyam feléért kereskedtek az ANY-papírokkal. Pedig abszolút nem spekulatív részvényről van szó, sokan a stabil osztalékfizetés miatt veszik-és-tartják – emellett a befektetők láthatóan jól fogadják a cég külföldi növekedési sztoriját és a rendre erős negyedéves profitszámokat.

Egy hónapon belül utalja az osztalékot a Mol

Hatalmas érdeklődés övezte a Mol osztalékfizetésének részleteit is: a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja pedig május 27. volt, ezért a 2023. évi osztalékra jogosító Mol-részvényeket utoljára május 23-án lehetett megvásárolni a Budapesti, valamint a Varsói Értéktőzsdén.

A társaság idén részvényenként 150 forint rendes és 100 forint rendkívüli osztalékot fizetett. Az összesen 250 forintos kifizetés a Mol-részvények csütörtöki 3040 forintos záróértékéhez mérten 8,2 százalékos hozamot biztosított a befektetők számára.

Öveket becsatolni, most szólhat csak igazán nagyot az OTP-rakéta

Az OTP-részvények piacán május elején megjött a várva várt jelzés, a kitörésben megindult az árfolyam az 50 napos vagy afölötti forgalom mellett. A részvények akkori árfolyamán az OTP belépett a harminc legnagyobb kapitalizációval jegyzett európai bank csoportjába. 

Az ezt megelőző napokban a bank már kilátásba is helyezte egy európai felvásárlás lehetőségét, az osztalékfizetés is egyértelművé vált már, és az elemzői konszenzusos célárak is fentebb kúsztak, ahogyan újraértékelték az elemzőházak az OTP részvényét, mindezek mellett a sajátrészvény-visszavásárlások is folytatódtak.

Kirántották a talajt az arany alól a befektetők, mélyrepülésben a nemesfém árfolyama

Hatalmas raliját méretes korrekcióval folytatta az arany: a nemesfém kurzusa 1,5 százalékot emelkedett a Fed májusi kamatdöntésére, még inkább az azt követő Powell-beszédre várva, majd a felemás üzeneteket hordozó sajtótájékoztató után szabadesésbe kezdett, és több mint 1 százalékot süllyedt a másnapi kereskedésben.

Az arany értékvesztése mögött az elemzők szerint egyértelműen az állt, hogy Powell szavaiból azt szűrte le a piac, hogy a magas kamatkörnyezet még egy jó ideig velünk maradhatott volna, ami továbbra is vonzóvá tette a kincstárjegyeken elérhető hozamokat, így a befektetők inkább azokat markolták fel a kamatot nem fizető nemesfém helyett. Az arany egyébként május óta számtalanszor megdöntötte történelmi árfolyamcsúcsait, de nem elsősorban a monetáris politika, hanem sokkal inkább az elharapódzó geopolitikai feszültségek miatt.

Egy hónap alatt 72 százalékos hozam – ez lenne az év magyar befektetése?

A magyar tőzsde már áprilisban megkezdte azt az idei rekorddöntési dömpingjét, amely azóta sem mutatja a lassulást jeleit. Az OTP papírjai 8 százalékkal drágultak áprilisban, egy kispapír azonban valósággal kilőtt a pesti parketten: a magántőke-befektetésekkel, illetve vállalatfinanszírozással és stratégiai menedzsmenttel foglalkozó 

Az április a globális piacokon ugyanakkor már vegyes teljesítményt hozott: az amerikai tőzsdék folytatták emelkedésüket, újabb történelmi csúcsokat ért el az S&P 500 és a Nasdaq Composite index. Ennek hátterében a pozitív vállalati eredmények és a Fed további monetáris politikai támogatása állt. Európában és Ázsiában a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok jelentek meg kiemelt tényezőként, ami vegyes összképet eredményezett: míg a részvénypiacok mérsékelten mozogtak, az árupiacokon általában emelkedtek az árak, főleg a kőolajé és a fémeké, részben az ellátási zavarok és a növekvő globális kereslet hatására.