Bye-bye bolygó! Érdekelnek még valakit a zöldalapok?

A hozaméhes zöldalapok fénykorukban sem szolgálták a fenntarthatóságot, legfeljebb a piacok hátsó udvaraiba tolták a bolygógyilkos tevékenységet. Most, amikor egy új ipari forradalom bontakozik ki a szemünk láttára, mégpedig klasszikus formában, széntermelésre alapozva. Amikor újra tarolnak a fosszilis energiahordozók, a világ legnagyobb alapkezelői mossák kezeiket, s kivonják a fenntarthatóságba, zöldülésbe, bolygómentésbe fektetett dollármilliárdokat. A legfrissebb hír: kilép a klímakoalícióból a BlackRock.

Ikonikus szereplő távozik a klímakoalícióból

A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock csütörtökön levélben közölte ügyfeleivel, hogy hivatalosan is kilépett a Net Zero Asset Managers kezdeményezésből, amely az eszközkezelők nemzetközi csoportja, amely elkötelezett amellett, hogy támogassa a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérését. A versenytárs Vanguard Group 2022 végén lépett ki ugyanebből a szövetségből, míg számos amerikai nagybank az elmúlt hónapban távozott a koalícióból, Donald Trump megválasztott elnök üzeneteire reagálva.

Annál is figyelemre méltóbb a BlackRock fordulata, mert épp 

Emlékezetes Larry Fink vezérigazgató 2020-as felhívása, hogy

Akkoriban a BlackRock még arra kérte a vállalatokat, amelyekbe befektetett, hogy tegyenek közzé tervet arról, üzleti modelljük miként összeegyeztethető a nettó nulla gazdasággal. 2023-tól azonban Fink a konzervatív csoportok nyomására tompította ESG-retorikáját. Texas, Oklahoma és más republikánus államok perelték az alapkezelőt, mondván, a klímaszövetségi csoportokban való részvétele sérti a befektetők alapvető jogait.

A BlackRock még mindig több mint ezermilliárd dollárnyi, úgynevezett fenntartható és átmenettel kapcsolatos befektetést kezel az ügyfelek nevében. Az alapkezelőre rájár a rúd, amennyiben éppen most realizált 600 millió dolláros veszteséget az egyik magántőkealapja.

Biden barnabummjára Trump még rátesz egy lapáttal 

Az orosz–ukrán háború és az olajhiány réme újranyitotta a fosszilis piacot. Amire még ráerősített a mesterségesintelligencia-fejlesztések hihetetlen energiaigénye, amelyet nem lehet megújuló forrásokkal fedezni. Jellemző, hogy az Egyesült Államok soha a történelme során nem termelt ki annyi kőolajat, mint az éppen most búcsúzó, 

elnöksége alatt. Ehhez jön még a feltörekvő gazdaságokban a széntermelés reneszánsza, ami sajátos barnabummot hozott. Növeli szénfelhasználását Vietnám, Indonézia, a Fülöp-szigetek, India, Banglades és Pakisztán, ahol az emberiség 30 százaléka él, sőt, még Kínában is emelkedik a szénfogyasztás, annak ellenére is, hogy az ország hatalmas lépéseket tesz a megújulók irányába.

Az amerikai vállalatok a második Trump-adminisztráció előtt széles körben visszahúzódtak az éghajlatváltozással és a sokféleséggel, a méltányossággal és a befogadással kapcsolatos kezdeményezésektől. Miután Donald 

emiatt a piac arra számít, hogy az új adminisztráció visszavonja a zöldülést támogató szabályozásokat.

Nem lehet egyszerre jót tenni és jól keresni

Paradoxonnak hat, de az ESG-alapok sosem szolgálták a fenntarthatóságot. A befektetőknek azt ígérték, hogy ha a fenntarthatóságba fektetnek, akkor hosszabb távon nagyobb hozamot érnek el. De az erőművek bezárása, a bányák felszámolása nem termel profitot, épp ellenkezőleg, ezzel veszteséget realizálnának a tulajdonosok. Ellenben 

És természetesen az új tulajdonosok sem hagytak fel a termeléssel, hiszen ha környezettudatosak lennének, meg sem vásárolták volna ezeket az eszközöket. Valójában továbbra is legalább annyi szenet ásnak ki a földből, kőolajat pumpálnak fel a mélyből, s ha már kitermelték, el is égetik. Csak az új tulajdonosok olyan kisebb piaci szereplők, amelyekre a korábbi tulajdonosoktól eltérően már nem nehezedik a negyedéves tőzsdei jelenéstételi kötelezettség. Nagyjából az történt a zöldhullámban, hogy 

a bolygógyilkos tevékenységet. 

Annyi az új fejlemény, hogy immár a látszatra sem adnak a Wall Streeten.