Csúcsra pörgött az amerikaiak részvényvagyona, az elemzők megkongatták a vészharangot
Az amerikaiaknak több pénzük áll részvényekben, mint valaha. A közvetlen és közvetett részvénytulajdonlás – beleértve a befektetési alapokat és a nyugdíjcélú megtakarításokat is – aránya a második negyedévben elérte a háztartások pénzügyi eszközeinek 45 százalékát az amerikai központi bank, azaz a Federal Reserve (Fed) adatai szerint.
Bőszen részvényezik Amerika
Az új csúcs több tényező eredménye:
- egyrészt a részvények értékeltsége rekordmagasságokat ért el,
- másfelől egyre népesebb a tőzsdéző amerikaiak tábora is, részben a népszerű adókímélő nyugdíj-megtakarítási konstrukciók eredményeként is.
A rekordmagas részvényvagyon a Wall Streeten tulajdonképpen pozitív jelenség, hiszen egyre több kisbefektető profitálhat az amerikai vállalatok nyereségéből, egyes elemzők mégis megkongatták a vészharangot, a hatalmas kitettség veszélyeire figyelmeztetve.
A Fed adatai szerint ugyanis a külföldiek amerikai részvénybefektetései is csúcson vannak, ezért felmerül a kérdés, hogy a jövőbeli emelkedésekhez honnan jöhet még forrás.
Mivel ma már olyan sokan birtokolnak részvényeket, ráadásul pénzük mind nagyobb részét tartják részvényekben, a piacnak egyre nagyobb – kedvező vagy kedvezőtlen – befolyása van a reálgazdaságra is – mondta a CNN-nek Jeffrey Roach, az LPL Financial vezető elemzője.
A dotcom-buborék baljós emléke
Az amerikaiak részvénytulajdonlása meghaladta az 1990-es évek végén, közvetlenül a dotcom-buborék kipukkadása előtti szintet – tette hozzá John Higgins, a Capital Economics tanácsadó cég szakértője.
Bár előrejelzésünk szerint az S&P 500, azaz a legszélesebb merítésű amerikai részvényindex idén és még jövőre is emelkedő trendben marad, ám a részvények magánvagyonokon belüli jelenlegi nagyon magas aránya egy olyan vészjelzés, amit szoros figyelemmel kell kísérni.
Részint a felfokozott érdeklődés, részint a mesterségesintelligencia-bumm hatására is az S&P 500 idén eddig 13 százalékkal, április 8-i mélypontja óta pedig 33 százalékkal száguldott feljebb, miközben az elmúlt fél évben 28-szor döntötte meg korábbi rekordját.
Koncentrálódik a részvényvagyon
Ezzel párhuzamosan az S&P egyre koncentráltabbá is válik, az index idei árfolyamnyereségének 41 százalékát a Magnificent Seven technológiai részvények hozták össze, azaz az amerikai kisbefektetők sorsa gyakorlatilag néhány hatalmas vállalat eredményességétől függ.
A történelmi példák azt mutatják, hogy amikor a részvénytulajdonlás szintje ilyen magas, megnő a visszaesés kockázata és az átlag alatti hozamok lehetősége
– Rob Anderson, a Ned Davis Research amerikai szektorstratégája szerint.
A befektetők nem ringathatják magukat abban az illúzióban, hogy az elmúlt 10 évben bezsebelt hozamok továbbra is jellemzőek maradnak, a következő évtized valószínűleg soványabb esztendőket hoz.
Vízválasztóvá vált a tőzsde
A csúcsra futó részvényárfolyamok nyomán egyre polarizáltabbá is válik a tengerentúli társadalom. A leggazdagabb amerikaiak még gazdagabbak lesznek, míg a szegények lefelé csúsznak, mivel a munkaerőpiacon korántsem olyan jó a helyzet, mint a tőzsde parkettjén.
Azok, akiknek jelentős vagyonuk van a tőzsdén, úgy érzik, hogy rendkívül jól fut a gazdaság, míg a többiek sokkal borúsabb képet látnak maguk körül
– hangsúlyozza Michael Green, a Simplify Asset Management vezető stratégája.
Persze az, hogy a fellendülő tőzsde a gazdagok vagyonát aránytalanul megnöveli, kissé disszonáns, de a költekezésükön keresztül ezzel együtt a GDP emelkedéséhez is hozzájárul.
A legjobban fizetett amerikaiak – azaz a felső 10 százalék, amely évi 353 000 dollárnál többet keres – a fogyasztói kiadások több mint 49 százalékát költötték el, ami a legmagasabb arány 1989 óta Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza szerint.
A felszín alatt azonban a gazdaság jóval ingatagabb alapokon áll: az alacsonyabb jövedelmű amerikaiak egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, s ha jön egy negatív fordulat a tőzsdén, a gazdagok is behúzhatják a vészféket.
Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy egy esetleges elhúzódó piaci visszaesés olyan negatív pszichológiai hatást váltana ki, ami jelentősen visszafoghatná a háztartások kiadásait
– összegzett Kevin Gordon, a Charles Schwab vezető befektetési stratégája.
