Három a magyar igazság és egy a ráadás alapon következhet az idei nyár negyedik nagy magyar átigazolása a nemzetközi labdarúgópiacon, és ez is több mint tízmillió eurós lehet.
Fotó: Daniel Roland / AFP
Július elején robbant be a focinyár, amikor az angol Liverpool aktiválta a Szoboszlai Dominik szerződésében rögzített 70 millió eurós (27,3 milliárd forintos) kivásárlási árat, és átigazolta a német RB Leipzigtől.
Az irányítót hamar követték a válogatottbeli társak: a balhátvéd Kerkez Milosért az értesülések szerint 15,5 millió fontot (7 milliárd forintot) fizetett az angol Bournemouth a holland AZ Alkmaarnak, a középhátvéd Szalai Attiláért pedig 12-15 millió euró (4,7-5,9 milliárd forintot) közötti összeget a német Hoffenheim a török Fenerbahcénak.
És ha már Törökországnál tartunk, épp ide szerződhet a negyedik válogatott játékosunk, Sallai Roland.
Kik jöhetnek szóba egyáltalán?
Aki a három nagy átigazolás nyomán esetleg nézegetni kezdte, ki lehet a következő honfitársunk, aki klubot vált a nemzetközi piacon, annak nem volt könnyű dolga, mert szűk a szóba jöhető focisták köre.
A magyar válogatott sikeres közelmúltjában szerepet játszók közül az átigazolásokra szakosodott német Transfermarkt szakhonlap értékelése szerint éppen Szoboszlai, Kerkez és Szalai a három legértékesebb játékosunk – 50, 15 és 14 millió euróval (20, 5,9 és 5,5 milliárd forint) –, a negyedik pedig a középhátvéd Willi Orbán.
Ő azonban már 30 éves, a Bundesligában stabilan dobogósként záró, ekként Bajnokok Ligája-szereplő RB Leipzig csapatkapitány-helyettese, neki tehát nagyjából ez a csúcs. Ugyanez igaz az 5 millió eurósra (2 milliárd forintosra) taksált klubtársára és csapatkapitányára, a 33 éves kapusra, Gulácsi Péterre, aki ráadásul súlyos sérülésből igyekszik visszatérni.
A 24 éves, szintén sérült Schäfer András sem most fog eljönni a BL-szereplő Union Berlinből.
Aztán ott van a támadó középpályás Gazdag Dániel, akit 6 millió euróra (2,3 milliárd forintra) becsülnek, 27 éves, és remekel a jelenlegi klubjában – csak hát ez a Philadelphia Union, márpedig Amerikából ritkán igazolnak az európai nagycsapatok.
Utána az Angliából honosított Callum Styles következik a sorban, aki ugyan még csupán 23 éves, de az angol harmadosztályú Barnsley-ban játszik, ráadásul védekező középpályás, márpedig ezen jellemzőkkel sem várható bombaigazolás, akárcsak a Dél-Koreából visszavágyó Ádám Martintól vagy a Bajnokok Ligájából a legelső selejtezőkörben kieső Ferencváros 32 éves kapusától, Dibusz Dénestől sem…
Fotó: Sefa Karacan / AFP
Ezzel a gyakorlatias, kizárásos alapú módszerrel jutunk el a 10 millió euróra (3,9 milliárd forintra) becsült Sallai Rolandhoz.
Miért igazolna máshova?
Ő ugyanis 26, támadó és a német élvonalbeli Freiburg játékosa, amellyel a legutóbbi idényben az utolsó fordulóban maradt le a BL-ről. Viszont a klub ennél magasabban az ezredforduló óta nem végzett – hat évet konkrétan a másodosztályban töltött –, és mivel a legjobb esetben is középcsapat a történelmi mérete, illetve a kerete összértéke alapján, nem várható tőle fejlődés sem.
Ez nyit kaput Sallai átigazolásának, mert elmehet olyan csapatba, amellyel nagyobb célokért küzdhet, vagy csak azért igazolhat máshova, hogy világot lásson, elvégre már öt éve ugyanitt játszik.
Ahogy anno Szoboszlainál, Kerkeznél és Szalainál, úgy nála sincs hiány érdeklődőkből, akik közül a két legaktívabbnak az olasz Bologna és főleg a török Besiktas tűnik, amely a bal szélre már átigazolta a horvát Ante Rebicet, honfitársunkat pedig a jobb szélre nézte ki.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A fekete-fehérek a harmadik helyen végeztek a legutóbbi bajnokságban, úgyhogy pluszban a Konferencia-ligában versenyeznek, egy polccal az Európa-liga-induló Freiburg alatt.
Szóval, nagy vonalakban a Besiktas sem jobb csapat, mint a Freiburg – de nem az a Bologna sem,
amely az olasz Serie A 9. helyén végzett legutóbb, azaz békés középcsapat, amely viszont nem indul semmilyen nemzetközi sorozatban.
Következésképp, ha az említett klubok valamelyikébe megy Sallai, az inkább a „lásson világot!” kategóriába tartozik majd.
Mennyit fizetnének érte?
Mindenesetre 2018-ban a Freiburg 4,5 millió eurót (1,8 milliárd forintot) adott a szélsőért a ciprusi APOEL-nek, és most állítólag 15 millió eurót szeretne kapni érte – ez ugyanaz a sáv, amennyit Kerkezért és Szalaiért fizettek.
Akármennyi is lesz végül az átigazolás díja – ha lesz –, az máris biztos, hogy tovább növeli a rekordnak számító összeget, amennyit idén nyáron kifizetnek a focistáinkért. Ez a mutató már átvitte a 100 millió eurós (39 milliárd forintos) lélektani határt is, Sallai most úgy 10 százaléknyit tehet hozzá.
