Célkeresztben az új autók adásvétele
Az ország minden új gépjárművet értékesítő vállalkozása számíthat arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal fogyasztóvédelmi eljárást indít ellene és bekéri a vállalkozás által alkalmazott blanketta adásvételi szerződést. Azt, amit rendre aláíratnak a fogyasztónak minősülő vásárlóval, amikor új személygépjárművet értékesítenek számára. Aminek a tartalmát, mint általános szerződési feltételeket, röviden „ászf”-et, a fogyasztó nem alakíthat, hanem vagy elfogadja egy az egyben, vagy nem az adott kereskedőtől vesz új autót. Bár a felmérések szerint nem különösebben szeretnek ászf-et olvasgatni a fogyasztók, azért autóvásárláskor a legtöbb ember átfutja az orra elé tolt kész szerződést, és van, amikor zsigerileg úgy érzi, egyik-másik feltétel kifejezetten, szinte igazságtalanul hátrányos számára. Ilyen ellenérzést kelthet a fogyasztóban, amikor a márkakereskedés kizárja saját felelősségét, ha késve adja át az autót, mondván ő nem tehet semmiről, nem kényszerítheti a beszállítóit, vagy amikor a gépjármű átadási határidejét eleve igen hosszú – akár egy év – időtartamban kötik ki, ami alatt akár a vásárló érdekmúlása is elképzelhető, de nincs olyan szerződéses kikötés, ami lehetővé tenné részére az elállást. Gyakori, hogy a blankettaszerződés nem tartalmazza teljes körűen, világosan és érthetően azokat a szerződési feltételeket, amelyek miatt az átadás előtt a kereskedés megemelheti az autó megállapodott eredeti vételárát, súlyos anyagi többletterheket okozva a fogyasztóknak.
A papír nem sikít, látszólag bármit elbír, és igen gyakran ún. tisztességtelen általános szerződési feltételeket is. A „tisztességtelenség” pedig, mint polgári jogi kategória azt jelenti, hogy megborul, kibillen a felek szerződéses egyensúlya, konkrétabban a szerződésből az egyik és a másik felet illető jogok és kötelezettségek egyensúlya, méghozzá nem is akárhogyan, hanem a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul annak a félnek a hátrányára, akivel szemben az előre megírt, általános szerződési feltételt alkalmazzák. Amikor az ember kis túlzással úgy érzi, neki alig valamit szabad, a vállalkozás bezzeg garantáltan jól jár, bárhogy is alakuljanak a körülmények. Az említett egyensúlytalansági helyzet, a tisztességtelen általános szerződési feltétel nem csak fogyasztó és vállalkozás, hanem akár vállalkozás és vállalkozás közötti szerződéses relációban is előfordulhat.
Visszatérve azonban a gépjármű-értékesítéssel foglalkozó cégek elleni frissen meghirdetett fogyasztóvédelmi célellenőrzések kockázatára, érdemes lehet az érintetteknek mihamarabb kigyomlálnia a gépjármű-értékesítési blanketta szerződéseikből legalább azokat a kikötéseket, amelyeket a Polgári törvénykönyvünk „egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben” alcímmel kilistáz. Fogyasztóként pedig, ha olyan szerződési feltételt olvasunk, bármilyen vásárlási feltételekben, ami a vállalkozást jogosítja fel arra, hogy autoriter módon megállapítsa – a fogyasztó álláspontjának érdemi figyelembe vétele nélkül – hogy a teljesítése szerződésszerű-e, vagy olyat, ami a szerződéses rendelkezések értelmezésére egyoldalúan, csakis a vállalkozást jogosítja fel, akkor legalább gyanakodjunk, hogy az adott szerződési feltétel jogilag „semmis” és kérjünk segítséget, forduljunk a hatósághoz, fogyasztóvédelmi egyesületekhez.
A semmis kikötések egyúttal érvénytelenek, nem alkalmasak joghatás kiváltására, nem kötik a fogyasztót, aki időbeli korlát nélkül hivatkozhat a semmisségre, akár perben is.
Sőt, helyette, az érdekében 3 éves időkorláttal perelhet más is: a „közérdekű”, újabban „képviseleti” keresetnek hívott jogintézmény a fogyasztók kollektív érdekei védelmére hivatott hasznos eszköz azon vállalkozások magatartásai ellen, amikor nem csupán egyetlen, hanem akár több száz fogyasztónak sértik meg a vagyoni érdekét, vagy okoznak konkrét vagyoni jogsérelmet számukra. Amikor egy arra jogosult szerv perli a vállalkozást, mert az történetesen tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmaz fogyasztókkal szemben, vagy az elmaradt rendezvény vagy a törölt járatra szóló jegy árát nem fizeti vissza stb. A felhozható jogsértések, mint keresetindítási alapok száma végtelen, a fogyasztók kollektív érdekei védelmére irányuló ún. képviseleti keresetekről szóló 2020/1828-as EU-irányelv 66 olyan európai uniós jogszabályt nevez meg, amelyek megsértése képviseleti kereset benyújtására adhat alapot az arra feljogosított szervezeteknek. Nálunk belföldi képviseleti kereset benyújtására a fogyasztóvédelmi törvényünk 2023. június 25. napjától többek között a fogyasztóvédelmi hatóságot, tehát a kormányhivatalokat, valamint az ügyészt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Magyar Nemzeti Bankot is feljogosítja. Sőt, nonprofit szervezetek, egyesületek, így a FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) és az Atka Fogyasztóvédelmi Egyesület ún. kjelölési eljárás útján feljogosított szervezetként adhat be képviseleti keresetet.
Igen sok entitás jogosult tehát pert indítani a polgári perrendtartás szabályai alapján illetékes törvényszéknél a fogyasztók kollektív jogai védelme érdekében. Az NGM a mostani célellenőrzések kapcsán pontosan ilyen perek megindítását helyezi kilátásba a renitens kereskedőkkel szemben.
Sikeres perléskor pedig a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával, vagyis a kereskedővel szerződő valamennyi félre, valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapíthatja meg és elrendelheti, hogy az érintett vállalkozás a saját költségén közleményt tegyen közzé, amelynek szövegéről a bíróság dönt.
Közzététel alatt pedig országos napilapban és internet útján történő nyilvánosságra hozatalt kell érteni, biztosítandó, hogy az érintett egyes fogyasztók részvétele nélkül zajló közérdekű perben született bírósági döntés tartalmáról a fogyasztók legszélesebb köre tudomást szerezzen. Képviseleti kereseteknek állhat itthon a pálya, előrevetítve egy még izgalmasabb hazai fogyasztóvédelmet.
