Nem véletlen, hogy a háború előtt kereskedelmi korlátozásokkal védték az EU piacát, hiszen az alacsony termelési költségek miatt komoly versenyelőnyben vannak az európai gazdákkal szemben. Az ukrán terméshozamok azonban még mindig csak 60-70%-ban érik el a fejlett európai mezőgazdaságokét. Az uniós csatlakozással és a nyugati tőke beáramlásával azonban rohamos fejlődésre lehet számítani, véglegesen megpecsételve ezzel az európai mezőgazdaság sorsát és a fogyasztók egészséges élelmiszerrel való ellátását.
Néhány beszédes adat Ukrajna exportképességeiről: a világ napraforgóolaj-exportjának 40%-át, az EU-s felhasználásnak pedig közel 90%-át egyedül ez az ország adja. Kiemelkedő jelentőséggel bír a búzapiacon is, közel 10%-os részesedéssel a globális búzaexportból. Kukoricából közel 30 millió tonna termett az idén (összehasonlításul, Magyarországon 5 millió tonna). Ez viszont csak a kezdet, hiszen Ukrajna idén 25%-kal növelte a mezőgazdasági termékek kiszállított mennyiségét, melynek döntő többségét a gabonafélék tették ki. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44%-át vásárolták fel.
Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki, az ukrán kormány egyébként további 7%-os növekedést vár idén a mezőgazdasági exportbevételekből. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10%-a származik a mezőgazdaságból, a foglalkoztatást tekintve pedig minden hetedik ember az agrárágazatban dolgozik.
41 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású terület van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj. Léptékeiben ez hatszor-hétszer nagyobb, mint a magyar termőföldek területe. Összehasonlításképpen, az ukrán földek az EU teljes földterületének több mint 1/4-ét is meghaladják, ennek a számnak egyébként a sorban következő Franciaország és Spanyolország is nagyságrenddel alatta marad (bőven 30 millió hektár alatti területtel).
Az ukrán földek közel harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezükben. A területek egy része jelenleg még az ukrán állam tulajdonában van, értékesítésre várva, a maradék területen pedig nem kevesebb mint 8 millió ukrán kisgazdálkodó osztozik. Az Ukrajnában működő gigacégek néhány kivételtől eltekintve nyugat-európai és amerikai tulajdonban vannak, erről korábban írtunk részletesen. Idén 2024. január 1-től pedig már a földvásárlás lehetősége is megnyílt a cégek előtt. A tulajdonszerzési maximum jelenleg 10 000 hektár, az viszont erősen kétséges, hogy ez a gyakorlatban mennyire jelent majd valódi korlátot, hiszen ez a méret leányvállalatok, cégcsoportok beiktatásával már sokszorosan meghaladható.
Az ország termelése drámaian megváltozott az elmúlt 25 évben: míg korábban a sertés- és marhahús adta Ukrajna hústermelésének döntő többségét, ez az arány mára egyértelműen a baromfiágazat felé billent el. A kibocsátás közel 60%-a mára a baromfi szektorból származik, mellyel az ukrán export nagy hatást gyakorol az uniós piacra is. A baromfihús-kibocsátás 70%-át egyébként egy Cipruson bejegyzett, nyugati hátterű cég adja, amely közel 400 000 hektáron gazdálkodik Ukrajnában. Ráadásul ez a monopol helyzet nem egyedülálló Ukrajnában: a paradicsom előállítás 85%-át például a szintén offshore hátterű Agrofusion vállalat adja.
Ukrajnában a bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez. Ukrajnában a mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró, ezzel szemben Európa legtöbb országában ez már 10 euró körül mozog. A növényvédelem terén sem kell érdemi korlátozásokat betartani, sőt egyes becslések szerint a növényvédőszer-kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik.
Látható, hogy Ukrajna mezőgazdasága már most is jóval versenyképesebb mint az EU, de a jövőben még ez még inkább igaz lehet majd. A koncentráció ugyanis azt is jelenti, hogy Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá: lásd például a cukorrépa esetét, Ukrajna a 2021-es 220 000 hektárnyi cukorrépa-termesztésről néhány év alatt több mint 300 000 hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át. Ez könnyen megismételhető lenne például a paradicsom, a burgonya, a csemegekukorica vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is, mivel az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja gyors beruházási kapacitást biztosít ezen szereplők számára.
Az uniós döntéshozók mindenesetre politikai szempontokkal indokolják Ukrajna tervezett csatlakozását, de a fenti adatok ismeretében egész egyszerűen bűn lenne a kereskedelmi kapcsolatok állandó megnyitása. Érdemi korlátozások nélkül ez a ország megfojtaná nem csak a magyar, hanem a többi európai termelőt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.