Megdöbbentő adatok az ukrán mezőgazdaságról
Nem véletlen, hogy a háború előtt kereskedelmi korlátozásokkal védték az EU piacát, hiszen az alacsony termelési költségek miatt komoly versenyelőnyben vannak az európai gazdákkal szemben. Az ukrán terméshozamok azonban még mindig csak 60-70%-ban érik el a fejlett európai mezőgazdaságokét. Az uniós csatlakozással és a nyugati tőke beáramlásával azonban rohamos fejlődésre lehet számítani, véglegesen megpecsételve ezzel az európai mezőgazdaság sorsát és a fogyasztók egészséges élelmiszerrel való ellátását.
Több termékben is piacvezető az ukrán mezőgazdaság
Néhány beszédes adat Ukrajna exportképességeiről: a világ napraforgóolaj-exportjának 40%-át, az EU-s felhasználásnak pedig közel 90%-át egyedül ez az ország adja. Kiemelkedő jelentőséggel bír a búzapiacon is, közel 10%-os részesedéssel a globális búzaexportból. Kukoricából közel 30 millió tonna termett az idén (összehasonlításul, Magyarországon 5 millió tonna). Ez viszont csak a kezdet, hiszen Ukrajna idén 25%-kal növelte a mezőgazdasági termékek kiszállított mennyiségét, melynek döntő többségét a gabonafélék tették ki. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44%-át vásárolták fel.
Az agrárium szerepe az ukrán gazdaságban
Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki, az ukrán kormány egyébként további 7%-os növekedést vár idén a mezőgazdasági exportbevételekből. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10%-a származik a mezőgazdaságból, a foglalkoztatást tekintve pedig minden hetedik ember az agrárágazatban dolgozik.
Óriási földterületek állnak az ukránok (?) rendelkezésére
41 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású terület van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj. Léptékeiben ez hatszor-hétszer nagyobb, mint a magyar termőföldek területe. Összehasonlításképpen, az ukrán földek az EU teljes földterületének több mint 1/4-ét is meghaladják, ennek a számnak egyébként a sorban következő Franciaország és Spanyolország is nagyságrenddel alatta marad (bőven 30 millió hektár alatti területtel).
Kik használják az ukrán földeket?
Az ukrán földek közel harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezükben. A területek egy része jelenleg még az ukrán állam tulajdonában van, értékesítésre várva, a maradék területen pedig nem kevesebb mint 8 millió ukrán kisgazdálkodó osztozik. Az Ukrajnában működő gigacégek néhány kivételtől eltekintve nyugat-európai és amerikai tulajdonban vannak, erről korábban írtunk részletesen. Idén 2024. január 1-től pedig már a földvásárlás lehetősége is megnyílt a cégek előtt. A tulajdonszerzési maximum jelenleg 10 000 hektár, az viszont erősen kétséges, hogy ez a gyakorlatban mennyire jelent majd valódi korlátot, hiszen ez a méret leányvállalatok, cégcsoportok beiktatásával már sokszorosan meghaladható.
Állattenyésztés: óriási bővülés baromfiban
Az ország termelése drámaian megváltozott az elmúlt 25 évben: míg korábban a sertés- és marhahús adta Ukrajna hústermelésének döntő többségét, ez az arány mára egyértelműen a baromfiágazat felé billent el. A kibocsátás közel 60%-a mára a baromfi szektorból származik, mellyel az ukrán export nagy hatást gyakorol az uniós piacra is. A baromfihús-kibocsátás 70%-át egyébként egy Cipruson bejegyzett, nyugati hátterű cég adja, amely közel 400 000 hektáron gazdálkodik Ukrajnában. Ráadásul ez a monopol helyzet nem egyedülálló Ukrajnában: a paradicsom előállítás 85%-át például a szintén offshore hátterű Agrofusion vállalat adja.
Termelési költségek Ukrajnában
Ukrajnában a bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez. Ukrajnában a mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró, ezzel szemben Európa legtöbb országában ez már 10 euró körül mozog. A növényvédelem terén sem kell érdemi korlátozásokat betartani, sőt egyes becslések szerint a növényvédőszer-kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik.
Aggasztó jövőbeni kilátások
Látható, hogy Ukrajna mezőgazdasága már most is jóval versenyképesebb mint az EU, de a jövőben még ez még inkább igaz lehet majd. A koncentráció ugyanis azt is jelenti, hogy Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá: lásd például a cukorrépa esetét, Ukrajna a 2021-es 220 000 hektárnyi cukorrépa-termesztésről néhány év alatt több mint 300 000 hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át. Ez könnyen megismételhető lenne például a paradicsom, a burgonya, a csemegekukorica vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is, mivel az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja gyors beruházási kapacitást biztosít ezen szereplők számára.
Az uniós döntéshozók mindenesetre politikai szempontokkal indokolják Ukrajna tervezett csatlakozását, de a fenti adatok ismeretében egész egyszerűen bűn lenne a kereskedelmi kapcsolatok állandó megnyitása. Érdemi korlátozások nélkül ez a ország megfojtaná nem csak a magyar, hanem a többi európai termelőt is.
