BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
maginfláció

Még nem döngöltük földbe az inflációt

Kellemetlen meglepetést hoztak a tavaly decemberi inflációs adatok, igazolva, hogy bár a 2024-es év nagy részében a jegybanki célsávban tartózkodott az infláció, az összkép továbbra is törékeny. Dacára tehát az elmúlt másfél-két év jelentős eredményeinek, a háromszázalékos jegybanki célt végül is nem sikerült fenntartható módon elérni tavaly.
Szerző képe
VG Elemző: Nyeste Orsolya
az Erste vezető makrogazdasági elemzője
2025.01.17., péntek 10:00

Az idei év nagy részében várhatóan a jegybanki célsáv 4 százalékos felső határa fölött lesz az infláció; bár talán azt sikerül megúszni, hogy ismét 5 százalék fölé emelkedjen. Az inkább felfelé mutató inflációs kockázatok, párosulva az akár tartósan is magasabban maradó egyesült államokbeli kamatlábszinttel, érdemben behatárolják a további jegybanki kamatcsökkentések lehetőségeit az idén. 

A 2024. decemberi éves inflációs mutató 4,6 százalékra gyorsult a novemberi 3,7 százalékról, miközben a mi várakozásunk „mindössze” 4,4 százalékos volt. Novemberhez képest 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami a szokásos szezonális mintázattól nagyban eltérő, erőteljes havi átárazást mutatott a gazdaságban. A járműüzemanyagok és az élelmiszerek további drágulása nem okozott különösebb meglepetést, ezzel szemben hideg zuhanyként hathatott, hogy a gyenge forintárfolyam kedvezőtlen hatása még január előtt elérte a jellemzően importált tartós cikkeket és az árfolyam alakulásának kitett szolgáltatáscsoportokat. A tartós cikkek így a 0,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt, ami a legnagyobb havi áremelkedés volt ebben termékfőcsoportban, ráadásul kifejezetten szokatlan időpontban. A szokatlan átárazási időzítés elmondható a szolgáltatások 0,4 százalékos egyhavi drágulása kapcsán is. 

Összefoglalva tehát nemcsak a maginfláción kívüli tételek és a kedvezőtlen bázishatás lökte a célsáv fölé az inflációt, hanem a maginfláció részét képező tételek emelkedő inflációja is. Ennek megfelelően megugrott a maginflációs mutató is, a novemberi 4,4 százalékról 4,7 százalékra.

A piaci szolgáltatások inflációja – egy még mindig magas szintről – nem csökkent tovább, az ipari termékek inflációja pedig kissé emelkedett az év utolsó hónapjában. 

A teljes infláció valamint az ipari termékek és a piaci szolgáltatások inflációjának alakulása
 

Hogyan tovább? A 2025-ös év elejének várható inflációs adatai nem kecsegtetnek túl sok jóval. A januári hónap sok gazdasági szektorban az átárazások időszaka, s erre a szándékra most jócskán ráerősíthet a forint tavalyi negyedik negyedéves gyengülése. A vásárlóerő-paritáson „helyére kerülő” forintárfolyam az infláció alakulása szempontjából tehát kedvezőtlen hír: a gyenge forint egyértelműen emeli nemcsak az inflációt, hanem az inflációs várakozásokat is, s az év eleji átárazások idején a kettő együtt kifejezetten kedvezőtlen konstelláció. Emellett élesedtek januártól a jövedékiadó-emelések, a szolgáltatások árainak alakulásában már januárban megjelenhetett a magasabb minimálbér, valamint az októberi, váratlan telekom árcsökkentések visszavezetésének hatásai. Talán az egyetlen pozitívum, hogy az élelmiszerek további gyors drágulása az év első napjaiban megállni látszik.

Interest,Rate,Increase,Money,Economy,Business,Investment,On,3d,Background
Még nem döngöltük földbe az inflációt / Fotó:  Shutterstock

Kicsit előrébb tekintve, nagyon érdekes lesz az idei év az infláció szempontjából is. 

A január–februárra várt, 5 százalékot közelítő csúcsok után nem várunk egyértelmű trendet az éves rátákban.

Volatilis számok érkeznek majd, és az éves mutató legfeljebb decemberben kerül majd vissza a célsávba – részben az akkor már támogató bázishatás következtében. Szerencsére a szolgáltatási szektorban a visszatekintő árazás gyakorlata tavasszal jóval kevésbé lesz terhes, mint tavaly, azonban a további forintgyengüléstől való félelmek, az inflációkövető adóemelések, az élelmiszerárak kapcsán a felfelé mutató kockázatok proinflációs tényezők. A gazdaság most még gyengélkedik, azaz a jelenlegi, negatív kibocsátási rés és a kevésbé feszes munkaerőpiaci helyzet okozta, esetlegesen kisebb bérkiáramlás az infláció fékeződésének irányába mutathat, egyelőre. Azonban az idei évben már jobb lehet a növekedés, s a ciklikus pozíció várt javulása – különösen, ha a növekedésélénkülés fogyasztásvezérelt lesz – nem igazán sugall gyors dezinflációt az idénre. A fentiek alapján a 2025-ös éves átlagos inflációra vonatkozó eddigi 4,2 százalékos előrejelzésünk a tavaly decemberi számok után némi felfelé mutató korrekcióra szorul. A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése pedig a jegybank monetáris politikáját is befolyásolja majd, s az egyéb külső kockázatokkal együtt újabb érvet jelent majd az alapkamat szinten tartására az elkövetkező hónapokban. 

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.