Ki szerezheti meg a föld tulajdonjogát kifüggesztés nélkül?

A magyar birtokpolitika egyik sarokpontja, hogy a helybeli gazdálkodók elővásárlási joggal rendelkeznek a termőföld adásvétele során. Vannak azonban olyan esetek, amikor az eladó és a vevő közötti hozzátartozói kapcsolat miatt az ügylet mentesül a kifüggesztési kötelezettség alól. Ezeket a hozzátartozói kapcsolatokat veszem végig a mostani cikkemben.

A közeli hozzátartozó minden esetben mentesül a kifüggesztés alól

Legyen szó akár ajándékozásról, akár adásvételről, amennyiben a szerző fél az eladó közeli hozzátartozójának minősül, kifüggesztésre nem kerül sor. Ezt a kedvezményt a szűk családnak, tehát a közeli hozzátartozóknak biztosítja a jogszabály. Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Nem minősül viszont közeli hozzátartozónak az unokatestvér, az após-anyós, a vő, a meny, a nagynéni vagy a nagybácsi, az ő esetükben szükség van a kifüggesztésre.

Néhány értelmezésre szoruló eset

Féltestvér

Vannak esetek, melyek részletesebb elemzésre szorulnak, hogy vajon ők kifüggesztés nélkül tudnak-e földet szerezni vagy részükre lehet-e földet ajándékozni? Ilyen például féltestvér esete, amikor csak az egyik szülő közös. Mivel a Földforgalmi törvény erre a kérdésre nem ad választ, így a Polgári Törvénykönyv szabályait kell figyelembe vennünk, hiszen a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat a Ptk.-val összhangban kell értelmezni. A Ptk. pedig a féltestvért is testvérnek minősíti, így a féltestvér számára is ajándékozható termőföld, adásvétel esetén pedig a féltestvér is kifüggesztés nélkül vásárolhat földet. [Ptk. 1:2. § (2) bek., 8:1. § (4) bek.]

Mostohagyermek, nevelt gyermek

A mostohagyermek alatt főszabály szerint a házastárs – korábbi vagy más kapcsolatából származó – gyermekét kell érteni. Ha azonban nem házastársi kapcsolat áll fenn a felek között, hanem élettársi viszony, úgy ez a gyermek jogilag már nem mostoha, hanem nevelt gyermeknek minősül (feltéve, ha saját háztartásában nevelik a gyermeket). A mostoha- és a nevelt gyermek esetében sincs szükség kifüggesztésre a termőföld vásárlásakor.

Örökbefogadott gyermek

Az örökbefogadás legfontosabb joghatása, hogy rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadó (valamint annak rokonai) és az örökbefogadott személy között. Ezzel az örökbefogadott személy közeli hozzátartozónak, így a termőföldszerzés esetén is így kell kezelni. Fontos megjegyezni azonban, hogy az örökbefogadás folytán a leszármazáson alapuló rokonságból származó jogok megszűnnek (pl. nem örököl a vér szerinti hozzátartozók után). Örökbe fogadni egyébként csak kiskorú gyermeket lehet, mégpedig csak olyan gyermeket – a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével – akinek a szülei nem élnek vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek.

Alapvető szabályok a termőföld ajándékozásakor

Fontos azzal kezdeni, hogy az ajándékozási szerződés nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem mindig legalább két fél megállapodása. Termőföldet ajándékozni főszabály szerint csak közeli hozzátartozó javára lehet, és be kell tartani a 300 hektáros tulajdoni maximumot is, de az ajándékozott személynek nem szükséges földművesnek lennie. Az is elmondható, hogy általános illetékmentesség biztosított az egyenesági rokonok egymás közti ügyleteinél, testvéreknél pedig az egymás közti ajándékozáshoz.

Kötelező nyilatkozatok a közeli hozzátartozók közötti ügyleteknél

Két évvel ezelőtt lépett hatályba az a jogszabályi szigorítás, miszerint ha az eladó maga is 2014 után szerezte a föld tulajdonjogát (kivéve a törvényes öröklés esetét), akkor a vevőnek akkor is vállalnia kell a saját használatot (magyarán azt, hogy külső személynek nem adja bérbe a területet), ha egyébként az eladóval közeli hozzátartozói kapcsolatban állnak. Ha azonban 2014 előtt szerzett földet ruház át valaki a közeli hozzátartozójának, úgy erre a nyilatkozatra nincs szükség a szerző fél részéről. [Földforgalmi tv. 13. § (5) bek.]