Védelmi kiadások – Megbújó fiskális reform az EU-ban?

A fokozódó biztonsági kihívásokra válaszul az Európai Unió (EU) Bizottsága új fiskális csomagot vezet be, amely a védelmi kiadások esetében nagyobb hiányt tesz lehetővé. Ez a stratégiai váltás alátámasztja az EU elkötelezettségét védelmi képességeinek erősítése mellett, a változó geopolitikai dinamika közepette. Mindez jelentős változás a korábbi gyakorlat szerinti Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt szigorú fiskális szabályokhoz képest, noha hivatalosan annak záradékát aktiválják vészhelyzetre hivatkozva. A záradék értelmében a védelmi célú fiskális túlköltekezés 3 százalékos deficit felett sem von maga után túlzott deficit eljárást. Mindez a nemzeti GDP-k 1,5 százalékáig terjedő védelmi célú addicionális fiskális kiadásokkal számolva együttesen 650 milliárd eurót tesz ki az Európai Unió szintjén. Ugyanakkor számos ország – köztünk Magyarország is – elutasítja a közös adósságfelvételt. A tagállami 650 milliárdos vállalás kapcsán megszólalt a Fitch hitelminősítő is, amely felhívta a figyelmet, hogy öt AAA besorolású ország (Németország, Hollandia, Dánia, Svédország és Luxemburg) hitelminősítésére nézve kockázatot jelent. Így uniós szinten nincs összhang a finanszírozás kérdésében. 

A védelmi kiadások növelésének elősegítése érdekében a Bizottság az EU fiskális szabályainak átmeneti feloldását javasolta. A Stabilitási és Növekedési Paktum vészhelyzeti záradékának aktiválása mentességet ad a Túlzott Deficit Eljárás alól és lehetővé teszi, hogy négy éven keresztül a tagállamok átmenetileg túllépjék a sztenderd hiánycélokat, a GDP legfeljebb 1,5 százalékával évente. Ez a rendelkezés elismeri a védelmi beruházások vészhelyzeti természetét, és biztosítja a szükséges védelmi célú költségvetési mozgásteret a tagországok számára. A korábbi évtizedekben jellemző fiskális szabályok változását EU-s szinten senki sem mondta ki, de nemzeti szinten például Németországban egyértelműen új paradigma körvonalazódik és a biztonsági kihívásokkal indokolva fiskális lazítás kezdődik meg. 

A „Readiness 2030” (korábbi ReArm Europe) kezdeményezés finanszírozásához szükséges a fiskális mozgástér megteremtése.

Az előzetes tervek alapján a 800 milliárdos fejlesztések, beruházások 4 éves időtávban valósulhatnak meg. Így, négy egyenlő részre szétosztva az összeg az EU GDP-jének 1-1,1 százalékát teheti ki a program indulását követő 4 évben. 

A többlet költések EU-s országok általi finanszírozása azonban számos kérdést felvet. Vannak országok, amelyek támogatják a kezdeményezést és a közös adósságfelvételt is. Friedrich Merz, aki várhatóan hamarosan kancellári pozícióba kerülhet, szakított a hagyományos költségvetési szigorral leírható német állásponttal, és egy 500 milliárd eurós német védelmi tervet javasolt, ami összegszerűen túlmutat a Readiness 2030 Németországra vetített javaslatán. 

A védelmi célú költségvetési költekezés számos csatornán keresztül jelentős gazdasági következményekkel jár. A fiskális költekezés jó gazdaságpolitikai irány lehet, mert a belső kereslet erősítése támaszt nyújthat a gazdasági növekedésnek a vámokkal terhelt, kereskedelmi háborús forgatókönyvek megvalósulása esetén. Ugyanakkor a rövid és középtávú hatások bizonytalanok lehetnek. A német védelmi terv bejelentése jelentős 10 éves német államkötvény hozamemelkedést okozott. Ez önmagában jelzi, hogy mind nemzeti, mind EU-s szinten magasabb finanszírozási költséggel járhatnak a kezdeményezések. 

Véleménye szerint a nemzetközi átgyűrűző hatásokat a monetáris kondíciók (és finanszírozási költségek) szigorodása és az euró erősödése dominálja majd. Emiatt az összeurópai gazdaságélénkítési hatás nem egyértelmű. 

Az EU azon döntése, hogy nagyobb költségvetési hiányt engedélyez védelmi és katonai célokra, paradigmaváltásnak is felfogható gazdaságpolitikai szempontból. A korábbi időszakban a túlzásba vitt fiskális fogyókúra gúzsba kötötte Európát, a most bejelentett csomag egy fokozatos elmozdulást jelenthet a korábbi gyakorlatból. A védelmi és hadiipari kiadások hatékonyan ösztönözhetik a gazdasági növekedést a keresletteremtés, a foglalkoztatás és a technológiai innováció révén, azonban hosszú távú sikerük a védelmi beruházások és a szélesebb gazdasági prioritások közötti egyensúlytól és a finanszírozási költségek alakulásától, a monetáris politikai, valamint árfolyam hatásoktól együttesen függ. Gazdasági szempontból hatékonyabb lenne, ha az improduktív fegyverek helyett produktívabb szektorokban lehetne felhasználni az erőforrásokat, de az EU-s politikusok többsége jelenleg szükségszerűnek tartja a célzott költekezést. 

A jövő fontos kérdése lesz, hogy a fiskális szabályok kimondva is változnak-e vagy egy egyedi programról szól a Readiness 2030. Másrészt a tagállamok között finanszírozási oldalról számos kérdés merült fel. A magyar Országgyűlés egyértelmű üzenetet küldött: Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével, de a célkitűzések megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti. A közös adósságvállalás kapcsán más tagországok is szkeptikusak. Az azonban kimondható, hogy az exportorientált, külkereskedelmi többletre jelentősen építő EU-s növekedési modell kereskedelmi háborús forgatókönyv esetén veszélybe kerül. A belső kereslet fiskális bővítése szükséges előremenekülés lehet, de az eredő gazdasági hatások a finanszírozási költségek alakulása és a monetáris politikai következmények miatt bizonytalanok.