– A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, így hivatalossá vált: a kormány október 31. után ideiglenesen felfüggeszti a betáplálási lehetőséget az újonnan csatlakozó lakossági napelemes rendszereknél. Miért pont most, miért éppen így?
– Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az utóbbi években óriási mértékben növekedett a napelemek száma, azonban a szankciók okozta energiaválság miatt ugrásszerűen megnőtt a iránti igény, a hálózatfejlesztést emiatt fel kell gyorsítani. Amíg a fejlesztés tart, csökkenteni kell a hálózat terheltségét, ezért van szükség az ideiglenes felfüggesztésre. Az energiastratégiánk alapján 2030-ra kellene elérnünk a hatezer megawattnyi napelemes kapacitást, és ha ez az ütem folytatódik, ezt már két-három év múlva elérhetjük. Azonban nem mehetünk el amellett, hogy a villamosenergia-hálózat megfelelő működése az energiaellátás biztonsága érdekében mindig elsőbbséget kell hogy élvezzen. Miközben természetesen jó, hogy egyre több hazánkban a megújuló energiaforrás, ugyanakkor elértük azt a mennyiséget, amennyit a hálózat még ki tud szolgálni, és a beáramló termeléstömeget, illetve annak kiesését képes kezelni. A kapacitások növelésére csak abban az esetben van mód, ha tovább fejlesztjük a hálózatot, és közben nem nyomja a rendszert egy óriási költségteher.
– A kiegyenlítő energia?
– Így van. Erre van szükség akkor, amikor éppen nincs elegendő a megújuló forrásokból, viszont nagyon drága, már tavaly is többet fizettünk érte nominális értékben, mint Németország.
– Miért vannak jobb helyzetben a németek?
– Azért, mert náluk rendelkezésre állnak a szenes erőművek, illetve gáztüzelésű erőművek, azaz sokkal több a tartalék a rendszerükben, mint nálunk. Nekünk ekkora mennyiségnél már importálnunk kell az energiát, az pedig mindig nagyon drága.
– Két hónappal ezelőtt még azt jelentette be, hogy az eredetileg tavaszra meghirdetett lakossági napelemes pályázat második fordulóját előrébb hozták novemberre. Mi változott nyolc hét alatt?
– Még folyamatban vannak a tárgyalások az RRF-forrásokról, amelyeket a hálózatfejlesztés végrehajtására tervezünk fordítani.
– Ha felidézem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is arról beszélt a napokban, újabb és újabb kérésekkel jön elő az Európai Bizottság, akkor ez nem sok jót sejtet. Van bármiféle céldátum a felfüggesztéssel kapcsolatban?
– Nem egyszerű a helyzet, hiszen az RRF-források hiányoznak, a szankciós politika pedig konzerválja az energiahiányt, miközben arról kellene beszélnünk, hogyan hozzunk több energiát a kontinensre, nem arról, miként találunk ki olyan szankciókat, amelyekkel még kevesebb jön.
– Tehet bármit ebben a helyzetben a Technológiai és Ipari Minisztérium?
– Mindent megtettünk, amit a szakmai szintű tárgyalásokon lehetett. Az RRF-forrásokkal éppen azokat a célokat tudnánk megvalósítani, amelyeket az EU egyébként elvár tőlünk, de nem biztosítja hozzá a támogatást.
Pedig ezek a célok erősítenék a nemzeti, gazdasági szuverenitásunkat, mert minél több helyben termelt energiát használunk fel, annál kevésbé függünk az importtól, és így az árak felett is nagyobb lenne a kontrollunk.
– Az elosztótársaságok fejlesztenek eközben?
– Igen, de itt hatalmas beruházásokról van szó. A kormány már így is előfinanszírozott egy 103 milliárd forintos hálózatfejlesztési programot az RRF-ből. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden feltétel adott legyen a biztonságos és megfizethető napelemes rendszerekhez, de ez természetesen nem megy egyik napról a másikra.
– Az egyik szakmai szervezet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség igencsak kritikus közleményekkel reagált a kormány döntésére. Hogy csak egy mondatot idézzek: ez rövidlátó és szakmai alapokat háttérbe szorító energiapolitika. Mit gondol erről az energetikáért felelős államtitkár?
– Ennek a területnek a legfőbb kihívása, hogy rettentő komplex, minden mindenre hatással van.
A napelemes érdekvédelmi szervezetek értelemszerűen egy csoportot képviselnek, ám nekünk rendszerszinten kell gondolkoznunk.
Ahogy említettem, a nagy képletből nem hagyhatjuk ki a hálózati kérdéseket, a kiegyenlítő energiát, hiszen a kormánynak viszont ezekkel együtt kell optimalizálnia a szektort, hogy garantálja az ellátásbiztonságot. A szövetség tagjaival egyébként személyesen is egyeztettem, megállapodtunk abban, hogy a jövőben törekszünk a szakmai párbeszédre.
– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy az unióban ismét támadást indítottak a nukleáris energia használatával szemben. Mi erről a véleménye?
– Európa energiaforrásokban szegény kontinens, és ha komoly célként tűzzük ki a klímasemlegességet, az ellátásbiztonságot és a kedvező árat, akkor a nukleáris energia nélkül bajban lennénk. Ezért a kormány meghosszabbítja Paks I. üzemidejét, és szeretne minél gyorsabban a következő szintre lépni a Paks II. beruházás esetében. Szükség van a helyben termelt, tiszta, olcsó, megbízható energiára, amilyen a nukleáris.
– Egy másik miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárcavezető pedig azt mondta, maradhatnak az árstopok, amíg nem csökken egy számjegyűre az Az üzemanyagárstop fenntartható, akkor is, ha az áremelkedés üteme csak egy év múlva lassul le a kellő mértékre?
– Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában a benzin árát is az egekbe emelték, a magyar embereket azonban tavaly november óta Európában egyedülálló módon védi a benzinárstop, amely a kormány legutóbbi döntése alapján december 31-ig van érvényben. Az üzemanyagár-sapka módosítása és a meghozott intézkedések eredményeként Magyarország üzemanyag-ellátása stabil. Az olaj folyamatosan érkezik Magyarországra, és a régió finomítói is működnek. A problémát az okozta, hogy a schwechati hosszú időre leállt, de amióta újraindult, stabilizálódott a helyzet. A dízeltartalékainkból kétszer kellett felszabadítani, először az osztrák, majd a százhalombattai finomító leállásakor. Az első mennyiséget az osztrákok visszapótolják az év végéig, és a második feltöltése is folyamatos, arra törekszünk, hogy visszaálljunk a régi szintre.
