Az S&P Global Ratings előrejelzései szerint a magyar reálgazdaság 2024-ben 2,6 százalékkal, 2025–2026-ban pedig átlagosan 2,8 százalékkal növekedik az idei enyhe után. A Világgazdaság pénteken késő este számolt be róla, hogy a hitelminősítő nem változtatott Magyarország besorolásán: az intézet megerősítette Magyarország BBB- hosszú és rövid távú besorolását, és megtartotta a stabil kilátást.
Fotó: Anadolu via AFP
Előrejelzéseik azon a feltételezésen alapulnak, hogy Magyarország és az EU végül megállapodik, és 2024 első felében bizonyos uniós források felszabadulnak – írták.
Így fogalmaztak:
a stabil kilátások tükrözik azt a véleményünket, hogy Magyarország kicsi, nyitott gazdasága 2024-től talpra áll az idei egyensúly helyreállítása után, amely egy sor külső sokk és egy 2022-es fiskális ösztönző időszak után következett be.
Pozitív és negatív kockázatok
Csökkentené a besorolást, ha a jelenlegi várakozásaikkal szemben az EU jelentős mennyiségben visszatartaná a forrásokat, vagy korlátozná Magyarország energiaellátását.
Bármelyik ezek közül gyengítené Magyarország növekedési kilátásait, és azt eredményezhetné, hogy a kormány eltérjen a jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiájától.
Ebben a forgatókönyvben a külső nyomások ismét felerősödnek a forint árfolyamára és az inflációra, tovább korlátozva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai rugalmasságát.
Emelhetné az ország besorolását, ha Magyarország ikerdeficitje gyorsabban csökkenne, mint ahogy azt jelenleg várják.
Ebben a forgatókönyvben a költségvetési hiány tovább csökkenhet az erősebb konszolidációs erőfeszítések hatására és a magas kamatköltségek ellenére.
Megjegyezték, hogy az előbbiek pedig meredekebben csökkenő pályára állítanák az államadósságot.
Normalizálódhat a monetáris politika
A minősítő pozitívumként leszögezte:
- Csökken az októberben éves szinten 10 százalék alá süllyedt a januári 26,2 százalékos csúcsról;
- A folyó fizetési mérleg hiánya érezhetően csökkent, amihez hozzájárult a globálisan alacsonyabb energiaárak is;
- A forint árfolyama az elmúlt hónapokban kezdett fellendülni.
Ezek a fejlemények lehetővé teszik a jegybank számára, hogy folytassa a monetáris politika normalizálását.
A monetáris politika szigorítása rányomta bélyegét a beruházásokra, amelyek reálértéken több mint 7 százalékkal zsugorodnak 2022-hez képest – jelezték. Hozzátették: a fogyasztás is megsínylette a magas inflációt, a reálbérek szeptemberig csökkentek a magas nominálbér-növekedés ellenére.
A költségvetési stabilizálása kihívás
Azzal folytatták, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is nagyobb kihívást jelent, az államháztartási hiányt 2023-ban Magyarország a 5,2 százalékára, 2024-ben pedig a GDP 4,5 százalékára tervezi, ami jóval meghaladja a korábbi célokat. A legfontosabb fiskális kihívások közé tartozik az általános forgalmi adóból (áfa) befolyó elmaradás, a magasabb kamatköltségek, a rugalmatlan szociális kiadások és az alacsonyabb uniós forrásokból származó társfinanszírozás.
A hitelminősítő arra számít, hogy a nettó államadósság nagyjából a GDP 72 százaléka körül stabilizálódik 2026-ig.
Megállapították, hogy a kormány egyes nem szokványos intézkedései segítettek csökkenteni Magyarország korábbi sebezhetőségét, mások, például az ágazati adók ronthatják a hosszú távú növekedési teljesítményt.
Az elemző nem vár leminősítést
Töretlen a bizalom a magyar gazdaság iránt – így reagált a Nagy Márton által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztérium a Standard and Poor’s döntésére. A hatékony és eredményes kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság válságálló és a jelenlegi nehéz helyzetben is stabil lábakon áll – jegyezték meg. A Pénzügyminisztérium arra hívta fel a figyelmet: Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők, és egy háború szomszédságában is bíznak a magyar gazdaságban.
A hitelminősítő összességében pozitív értékelést adott mind a makrogazdasági képet, mind a kockázatokat illetően az országról – vonta le a következtetést Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. Ennek alapján tehát negatív minősítői döntést nem várnak, pozitív változás pedig néhány év múlva a költségvetési hiány lefaragásával következhet be.
A héten dönt a Fitch Ratings
Magyarország 2016 óta folyamatosan a befektetésre ajánlott kategóriában van, azonban az elmúlt évek kedvező folyamatai után a járványhelyzet, majd az orosz–ukrán háború elhúzódó hatásai láthatóvá váltak idehaza is, s a hitelminősítők is reagáltak ezekre 2023 elején. A Standard and Poor’s az év elején leminősítette Magyarországot, és a korábbi BBB kategóriából BBB mínusz kategóriába vágta vissza hazánk adósságbesorolását.
Ezzel a befektetése ajánlott sáv legaljára kerültünk, egy fokozatra a bóvlitól. Júniusban nem változtatott az ország államadósság-besorolásán a Fitch Ratings, a londoni székhelyű hitelminősítő intézet továbbra is BBB osztályzatot tart érvényben, viszont negatív kilátással, ami egy esetleges leminősítést vetíthet előre egy-másfél éves időtávon.
A Moody’s szeptemberi értékelésében ugyancsak meghagyta a Ba2 besorolásunkat stabil kilátás mellett, vagyis az amerikai cégnél áll a legjobban a magyar adósságosztályzat. Az intézet szerint a középtávú növekedési kilátások szilárdak, rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, az EU országai közül itt az egyik legmagasabb a munkaerő-termelékenység és szilárd a gazdasági infrastruktúra.
A héten pénteken a Fitch Ratings mond ítéletet a magyar kilátásokról, de az elemzők nem számítanak leminősítésre.
Hogy lettek az egykor gyűlölt hitelminősítők a magyar kormány barátai?Nagyot fordult a világ a nemzetközi hitelminősítő intézetek és a kormány körül mostanság. Akik végigkövették a 2010-es évek gazdaságpolitikai momentumait, talán még emlékezhetnek, a 2011–12-es euróválság és finanszírozási nehézségek idején a hárombetűs intézmény, az IMF után csak a Moody’s, a Fitch Ratings vagy a Standard and Poor’s neve csengett keserűbben a kormányzati kommunikációban. Mindez már a múlt, elemző magyarázza el az okokat. |
