Pulykapénz: lehet, hogy sokan teljesen hiába várják, idén az alacsony inflációhoz igazodnak a cégek

„Az előző évek gyakorlatától eltérően idén arányaiban kevesebb munkavállaló számíthat a munkáltatójától év végi juttatásra: míg korábban a magasabb inflációs időszakban volt egy kompenzációs jellegük, addig ma már ilyeneket nem hajtanak végre a cégek” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Az év végéhez közeledve Magyarországon több százezer magyar munkavállaló számára lesz aktuális a kérdés, meghálálja-e a munkaadója az egész éves teljesítményét, és fizet-e valamilyen pluszjuttatást, közkeletű nevén pulykapénzt. Mindez persze nem csak teljesítmény elismeréséről szól, a karácsonyi vásárlási időszakban, amikor rengeteg pluszkiadás keletkezik, jelentős anyagi segítséget tud jelenteni.

Már a jövő évi béremelésekre figyelnek a cégek

A Központi Statisztikai Hivatal adataiban is jól nyomon követhető ennek hatása, novemberben és decemberben általában jókora ugrást mutat a nemzetgazdasági átlagkereset, ami nemegyszer 50-60 ezer forinttal is magasabb, mint év közben. Ez különösen tavaly volt szembetűnő, amikor a magas, 17,6 százalékos átlagos infláció miatt sok vállalat próbált javítani a munkavállalója anyagi helyzetén. Épp ezért hozták előre egy hónappal 2024. évi minimálbér-emelést is a munkaadók és a szakszervezetek, hogy kompenzálják a legkisebb keresetűek vásárlóerő veszteségeit. Ennek pedig az lett a következménye, hogy 2023 októbere és decembere között több mint 90 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a két hónap alatt bekövetkezett 16 százalékos növekedés messze meghaladta a korábbi évek átlagát.

A hazai feldolgozóipar hónapok óta nincs jó formában, a német gazdaság és a külső kereslet gyengesége miatt olyannyira nincsenek megrendelések, hogy az is kérdéssé vált, fenn tudják-e tartani a jelenlegi létszámot. Ilyen helyzetben pedig legkevésbé sem azon van a hangsúly, hogy mennyivel emeljék a béreket. 

A Liga vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások mindig csak kiegészítő jelleggel működhetnek, szakszervezetként mindig azt tartották és tartják a mai napig is célként, hogy a munkavállalónak minél magasabb alapbére legyen. Ugyanis az befolyásolja a későbbiekben a túlmunkadíjazását, a különböző pótlékokat, képez járulék- és nyugdíjalapot, összességében tehát a keresetet emeli. Ezzel együtt is sok esetben a bértárgyalások során rákényszerülnek arra, hogy csomagban gondolkozzanak, azaz ne csak bérfejlesztésről állapodjanak, hanem a béren kívüli juttatásokról is.

A külföldi cégek és a nagyok fizetnek pulykapénzt

Ugyanakkor óriási eltérések vannak cégstruktúra szerint abban, hogy egy vállalat ad-e béren kívüli juttatást a munkavállalójának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete évről évre végez felméréseket, tavaly például

• a nagyvállalatok (250 főnél több alkalmazott) 90 százaléka,
• a középvállalkozások (50–249 fő alkalmazott) 67 százaléka,
• a kisvállalkozások (10–49 fő) 54 százaléka,
• míg a mikrovállalkozások (1–9 fő) 28 százaléka tervezett béren kívüli juttatást adni.

Tehát minél kisebb egy cég, annál kevésbé valószínű, hogy bármilyen cafetériára számíthat a munkavállaló. Márpedig a magyar munkavállalók kétharmadát legkisebb cégek foglalkoztatják. Ráadásul a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő társaságokra sokkal inkább jellemző a béren kívüli juttatás, tavaly 79 százalékuk tervezte. Ezzel szemben a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások alig több, mint negyede, 27 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel.

A Szép-kártya viszi a prímet a béren kívüli juttatások között, a munkáltatók lakhatási támogatást is adhatnak

Évek óta a legnépszerűbb a vállalatok körében Szép-kártya, amellyel a munkáltatók kedvezményes adózás mellett 450 ezer forintot adhatnak a munkavállalóknak. A kártya népszerűsége várhatóan jövőre sem fog csökkenni, ugyanis több változás lép életbe, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy

Szintén lényeges változás, hogy béren kívüli juttatásként a munkáltatók 2025. január elsejétől lakhatási támogatást adhatnak a 35 év alatti dolgozóiknak havi 150 ezer forintig, éves szinten maximum 1,8 millió forintig. A Szép-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható, itt is csak a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a munkáltatónak, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve a lakbér kifizetésére használható fel. A béren kívüli juttatások között egyre szívesebben élnek a cégek – utalvány formájában – a csekély értékű ajándék eszközével is, amely szintén kedvező adózási feltételek mellett alkalmazható. 

A pulykapénz nem mindig bankjegy formájában érkezik

Elsősorban a munkaerő-megtartásra, másodsorban jövőbeli motivációra fókuszálnak az év végi bónusz kiszabásakor a vállalatok, viszont szektoronként meglehetősen eltérő lehet a jutalmazás, a dicsérő szavaktól a fizetett szabadságon át egészen több havi fizetésnek megfelelő összegig terjedhet – derül ki az egyik legnagyobb, hazai alapítású tréningcég, a Comline Budapest összefoglalójából, amelyben kiemelik, hogy a bónuszok nemcsak anyagi juttatásként, hanem elismerésként is szolgálnak, amely segíti a munkaerő megtartását és a vállalati célok elérését.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a különböző iparágakban eltérő lehet a bónusz mértéke, de a globális trendek azt mutatják, hogy az eredményorientált, teljesítményalapú jutalmazások a legnépszerűbbek. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere, tulajdonosa hozzátette: 

A cégvezetők általában kiemelik, hogy a bónuszok odaítélése szorosan kapcsolódik a dolgozói teljesítményhez és a vállalati célok eléréséhez. Ez különösen fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben, ahol a munkaerőpiaci feszesség és az infláció együttese új kihívásokat teremt a munkahelyeken. „Az építőiparban például a bónusz alternatív formái is megjelentek. Egyes vállalatok bónuszként fizetett szabadságot kínálnak dolgozóiknak, hogy így hálálják meg az egész éves erőfeszítéseket. Ez a megoldás különösen népszerű a fizikailag megterhelő ágazatokban” – egészítette ki Nagy Béla.