késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Két év vergődés után végre életerőt mutathat 2025-ben a magyar gazdaság
Biztosan nem úgy alakult az elmúlt két év, ahogy azt a hazai gazdasági szereplők vagy a különböző intézmények várták: előbb az energiaválság, majd az abból kinövő inflációs és fogyasztási sokk tépázta meg alaposan a magyar gazdaságot. Az infláció aztán hiába csillapodott, a lakossági óvatosság tovább tartott, mint sokan remélték, emiatt a cégek is visszafogták a termelésüket és a beruházásaikat.
Ehhez jött hozzá, hogy tavaly a külső kereslet sem volt támogató, a német gazdaságról pár hónap eltelte után derült ki, hogy a második egymást követő évét is recesszióban tölti, ami egyértelmű csapást mért a hazai iparra. Így alig maradt olyan tényező, amely megtámogathatta volna a hazai növekedést.
A 2024-es 1 százalék alatti GDP-bővülés egyértelműen csalódás ahhoz képest, hogy a kabinet 4 százalékkal tervezett előzetesen, ám fontos jelezni, hogy nemcsak a kormány, de a Magyar Nemzeti Bank és a nemzetközi intézetek várakozását is alulmúlta a gazdaság tavalyi teljesítménye. Szerencsére úgy tűnik, hogy mindez a múlt.
Javuló kilátások közepette vág neki 2025-nek a magyar gazdaság
„Az elmúlt két évben tapasztaltnál jobb kilátásokkal futunk neki a 2025-ös évnek. A béremelések, a lakossági államkötvények utáni masszív kamatfizetések és a kormányzati intézkedések, például a családi adókedvezmények emelése következtében, a fogyasztás erős lehet” – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője az idei várakozásairól, aki arra számít, hogy beruházások a 2023–2024-es jókora zuhanás után stabilizálódhatnak, a kormányzati programoknak is köszönhetően.
Nagy kérdés a külső környezet alakulása, ami tavaly igencsak rányomta a bélyegét a magyar gazdaságra. Árokszállási szerint a német gazdaságtól nem várhatunk túl sokat, és általában a külső kereslet sem lesz nagyon erős, de azt várja, hogy a termőre forduló autóipari beruházások a gazdaságot érezhetően húzhatják a 2025-ös év második felétől.
A költségvetés oldaláról pedig nem várunk már olyan mértékű visszahúzó erőt, mint 2024-ben. Ha minden jól alakul, a 2025-ös évben a 3 százalékos GDP-növekedés is elérhető lehet
– véli a közgazdász.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év vége előtt, a Patriótának adott interjújában ugyanezt a két tételt emelte ki, amelyek a magyar gazdaság számára kapaszkodót jelenthetnek.
„A magyar gazdaság teljesítménye nem azért lesz jó, mert az európai teljesítmény megjavul. Akkor is jó lesz, ha nem javul. Ugyanis van nekünk két jól kigondolt, elrejtett és most előszedett erőforrásunk” – fogalmazott a kormányfő, aki ezzel egyrészt utalt az állam kamatkiadásaira, amelyek a tavalyi GDP 4,5 százaléka után idén már csak 3,5 százalékot tehetnek ki, ez önmagában mintegy 900 milliárdos kamatteher-mérséklődést jelent, másrészt a szegedi BYD-gyár mellett a debreceni BMW és a szintén debreceni CATL is a jövő év második felében kapcsolódhat be a termelésbe, ezek pedig a miniszterelnök szerint is lökést adhatnak a hazai növekedésnek.
A háború és a német válság is megoldódhat lassan
„Az elmúlt év gazdasági folyamatait nagymértékben meghatározta a külső kereslet alakulása. Több jel is arra utal, hogy a 2024-es év volatilis gazdasági környezete után 2025 már fordulatot hozhat” – mondta lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, aki emlékeztetett rá, hogy a legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság nem tudott magára találni, lényegében naponta érkeztek a rossz hírek.
A februárban tartandó előrehozott választásokkal azonban szerinte megnyílt az esélye annak, hogy végre megtörténjen az a gazdaságpolitikai fordulat Németországban is, amely szükséges a német gazdaság motorjának beindításához.
De nemcsak Németországból, hanem az USA irányából is alapvetően eltérő szelek fújhatnak. Donald Trump második elnökségétől több területen is merőben eltérő irányvonalat várunk a külpolitikában.
2025-ben esély nyílik az orosz–ukrán háború lezárására, ami egy jelentős kockázati tényezőt iktatna ki, és pozitív hatással lenne mind a háztartások, mind a vállalatok gazdasági közérzetére, miközben a háborúra fordított összegeket is hatékonyabban, a gazdaság támogatását figyelembe véve lehetne elkölteni Európában.
„Figyelembe véve, hogy milyen mértékben függ a magyar gazdaság a külpiaci kereslettől, 2025 kapcsán is a legnagyobb kockázat itt található. Ha a jelenleg zajló geopolitikai folyamatok nem fordulnak kedvezőbb irányba, illetve legfontosabb külpiacainkon sem dinamizálódik a növekedés, az a hazai gazdasági kilátásokra is negatív fényt vet” – hívta fel rá a figyelmet a Makronóm Intézet elemzője.
Kitarthat az erőteljes bérdinamika 2025-ben, fordulat jöhet a beruházásoknál
Molnár Dániel úgy látja, a gazdaság belső motorjai kapcsán a fentieknél kisebb a bizonytalanság. A hároméves bérmegállapodás nyomán 2025-ben is érdemi, akár 9 százalékot is meghaladó átlagbér-emelkedés valósulhat meg. A bérdinamika pontos mértéke azonban erősen függ majd az év eleji kilátásoktól, amelyek jelentős befolyással lehetnek a versenyszférában a bértárgyalások során.
Ezzel együtt is, a várhatóan továbbra is a jegybanki toleranciasávon belül alakuló infláció mellett érdemi, 5 százalékot meghaladó reálbér-növekedést vár. Ez, kiegészülve az év eleji állampapírkamat-kifizetésekkel és például a családi adókedvezmény növelésével, érdemben támogathatja a fogyasztást, miközben a gazdasági kilátások javulása a fogyasztói bizalmat is javíthatja.
Ráadásul fordulat várható a beruházások esetében is. A Demján Sándor program több eleme is azt a célt szolgálja, hogy a kkv-k számára rendelkezésre álljanak a fejlesztésekhez, a versenyképesség javításához szükséges források. A bizonytalanság itt a vállalatok kockázatvállalási hajlandóságában rejlik. Ahogy 2024-ben is láthattuk: a külső kereslet gyengélkedése, az alacsony kapacitáskihasználtság a beruházási döntések elhalasztására sarkalta a vállalatok egy részét.
Ezenfelül a lakásépítések esetében is érdemi fellendülést hozhatnak az elmúlt hetekben bejelentett kormányzati programok. Miközben 2025-ben több olyan gyár (BYD, CATL, BMW) is megkezdi a termelését, amelyek a következő időszakban az exporton keresztül érdemi lendületet adhatnak a gazdasági növekedésnek – emelte ki.
Összességében azt mondhatjuk, hogy jó esély van arra, hogy 2025-ben dinamizálódik a gazdasági növekedés, azonban ennek feltétele, hogy a külső környezet is kedvező irányba alakuljon, mérséklődjenek a geopolitikai feszültségek, ami megteremtené az alapot, hogy a magyar gazdaság belső motorjait is kihasználva a növekedés 3 százalék fölé gyorsuljon
– taglalta a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Nem várható érdemi forintárfolyam-gyengülés, tovább csökkenhetnek a kamatok
Árokszállási Zoltán a forint árfolyamában további gyengülést már nem vár, de szerinte valószínűtlen, hogy a 400 forint alatti euróárfolyam tartósan visszatérjen. A kamatok enyhén tovább csökkenhetnek 2025-ben, ugyanakkor sok múlik azon is, hogy a tengerentúlon mennyi kamatcsökkentésre van még tér.
Az elmúlt hetekben az amerikai gazdasággal kapcsolatban viszonylag erős adatok jelentek meg, illetve a Fedtől Jerome Powell is azt jelezte, hogy nem biztos, hogy gyors ütemben folytatják majd a kamatvágásokat. Ez limitálja az MNB mozgásterét is, amihez még az is hozzájön, hogy a forint árfolyamára vélhetően továbbra is figyelnie kell majd a jegybanknak, mivel az infláció a jegybanki célsáv felső felében, 4 százalék közelében lehet 2025-ben. „Egy jelentősen tovább gyengülő forint pedig az inflációs cél elérését veszélyeztetné. Ugyanakkor arra számítunk, hogy az MNB erre tekintettel lesz. Jelenleg 5,75 százalékra várjuk az alapkamatot 2025 végére, de a piaci helyzet függvényében ennél akár magasabb is lehet a kamat” – magyarázta az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője.
Maradt még bőven bizonytalansági tényező
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza óvatosabb a kilátásokat illetőn. Szerinte 2025-ben egy olyan évre számíthatunk, amely a növekedést tekintve az előző évnél erősebb lesz, de még nem mutat majd várhatóan egy nagyon erőteljes, mondjuk 4 százalék feletti bővülést.
A gazdasági teljesítmény bővülése a 2024-esnél várhatóan kiegyensúlyozottabb lesz: egyrészt a fogyasztás bővülését segíti a reálbérek növekedése.
2025-ben a reálbérek átlagosan 4-5 százalékos növekedésére számít, figyelembe véve a 4 százalék körüli inflációt és a garantált bérminimum 7 százalékos emelkedését, valamint az elkészülő nagyberuházások miatt megnövekvő munkaerőigényből következő béremelkedést.
A beruházások emelkedésében szerinte az alacsony bázis és a kormányzati beruházások növekedése játszhat szerepet. Az exportot az alacsony bázis (itt gondolhatunk a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok 2024-es teljesítményére) mellett az új gyártókapacitások elkészülése segítheti – kérdés, hogy itt a termelés milyen ütemben és milyen kapacitással indul meg. Jelezte, hogy több tényező azonban fékezi a növekedést.
A külső környezet várakozásaim szerint továbbra sem lesz kedvező, a hazánknak járó uniós forrásokhoz sem férünk majd maradéktalanul hozzá, illetve az áthúzódó hatások is visszafogják a növekedést
– húzta alá Regős Gábor, aki ez alapján egy 2,6 százalék körüli növekedésre számít 2025-ben, ami ennél érdemben kedvezőbb, magasabb külső kereslet, illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférés esetén lehetséges. Ráadásul több olyan tényező van, amelyek alakulását még nem tudjuk, de befolyásolják a növekedést: ilyen például az orosz–ukrán háború sorsa, Trump elnökségének hatásai, illetve az egyéb geopolitikai konfliktusok alakulása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.