Diákmunka: anyagi függetlenség és munkatapasztalat megszerzése motiválja a fiatal munkavállalókat

A cégek igényeit illetően az látszik, hogy továbbra is töretlen az igény a diák munkavállalókra, akik annak ellenére, hogy alacsonyabb az infláció mint tavaly, az albérletárakon és élelmiszerárakon továbbra is érzik a drágulást. Így – emelkedő diákmunkabérek ide vagy oda – a fiataloknak továbbra is nagyon magas az igényük arra, hogy dolgozzanak – foglalta össze január végén a Világgazdaságnak, az akkor még csupán formálódó Tudatos Diák Bérfelmérés 2025 kiadványuk legfőbb tanulságait a diákszövetkezet társalapítója, Szabó Leonárd.

Diákmunka: anyagi függetlenség és munkatapasztalat

A felmérés – amely friss betekintést nyújt a magyar diák-munkaerőpiac sajátosságaiba és a 2024–25-ös év trendjeibe – azóta összeállt, hétfőn publikálta a Tudatos Diák Iskolaszövetkezet. Ebből egyebek mellett az látszik, hogy a diákmunka továbbra is jelentős szerepet játszik a fiatalok életében, hiszen általa munkatapasztalatot szerezhetnek, valamint megalapozhatják az anyagi függetlenségüket. 

A felmérésből az derült ki, hogy tovább emelkedtek a diákbérek az elmúlt évhez képest. 

Az órabér-emelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. A diákok bérének növekedésére emellett a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos növekedése is hatással van.

A bérszintek eltérést mutatnak

A bérszintek ugyanakkor iparáganként jelentős eltéréseket mutatnak. Az elmúlt év után ismét a műszaki, mérnök- és IT-szektorban számíthatnak a legmagasabb órabérre a diákok, ebben az iparágban akár 2500 forint feletti órabérek is elérhetőek. Ezt követi a rangsorban a gyártás és logisztika iparága, majd a kereskedelmi iparág zárja a sort a legalacsonyabb átlagos bruttó órabérrel. Összehasonlítva a 2024-es kutatási eredményekkel, kiderült, hogy a legdinamikusabban a gyártás és logisztika iparágában nőttek  a bérek, míg a turizmus és kereskedelem szektorában a növekedés mértéke csak minimális. Fontos megemlíteni, hogy a kitöltők több mint felének nem növekedett a bére az elmúlt évben.

Míg az órabérek esetében átlagosan 9 százalékos növekedést tapasztaltunk, addig a diákok által ledolgozott óraszámok több mint 20 százalékkal növekedtek egy év alatt. A kitöltők átlagosan 24 órát dolgoznak egy héten, emellett külön vizsgáltuk a szorgalmi időszak alatti és azon kívüli átlagos munkaidőket is.

Továbbra is érezhető a nemek közötti bérkülönbség

A kutatás idén is rámutatott arra, hogy a férfi és női diákok keresete között továbbra is eltérések tapasztalhatóak. A férfiak átlagos órabére 2200 forint, míg a nőké 2060, ami azt jelenti, hogy bár a különbség csökkent az előző évekhez képest, még mindig nem szűnt meg teljesen.

A diákok béren kívüli juttatásai terén is történtek változások. Tavalyihoz képest több diák részesül kiegészítő javadalmazásban, legyen ez étkezési támogatás, vásárlási kedvezmény, hétvégi, illetve ünnepnapi extra bér vagy havi, vagy éves bónusz. A válaszadók 53 százaléka jelezte, hogy kap valamilyen extra juttatást, amely jelentős javulás a tavalyi 39 százalékhoz képest. 

A diákmunka nemcsak a tanulmányok melletti jövedelemszerzésről szól, hanem tapasztalatot szerezve megalapozhatják a karrierjüket. A kutatás szerint a diákok 50 százaléka már legalább két év munkatapasztalattal rendelkezik, azonban a legtöbben csupán 3-12 hónapig maradnak egy adott munkahelyen. A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket.

Mi motiválja a diákokat?

A motivációkat tekintve az idei felmérésben is három fő tényező dominál: 

1. a rugalmas munkaidő, 
2. a versenyképes bérezés 
3. és a szakmai fejlődési lehetőségek. 

Ezek mellett egyre többen keresnek olyan pozíciókat, ahol hosszú távú karrierlehetőség is adott, illetve a minimum és maximum heti óraszám és a lokáció is fontos szempont a diákok munkakeresése során.

A diákok megélhetése továbbra is több forrásból tevődik össze. A válaszadók 60 százaléka jelölte meg a diákmunka bevételét fő jövedelmi forrásaként, míg 20 százalékuk családi támogatásból, 5 százalékuk pedig ösztöndíjból fedezi kiadásait. Idén a diákok nagyobb arányban támaszkodnak kizárólag a diákmunkából származó jövedelmükre, hiszen 2024-ben az állandó diákmunka csak 32 százalékot tett ki a megélhetésükben.

A home office munkarendű munkák aránya alig változott, a diákok 68 százaléka továbbra is személyes jelenlétet igénylő munkát végez, míg a válaszadók fennmaradó része hibrid vagy teljes home office keretében dolgozik. A felmérésünk kiterjedt a diákok lakhatási jellegzetességeire is, amelyből kiderült, hogy a diákok majdnem fele még családi lakásban él, míg a felmérésben résztvevők harmada az albérletet jelölte meg lakhatási formaként.

Mit hozhat a jövő?

A bérfelmérés legfőbb következtetései tehát a jövőre nézve, hogy 

• a diákmunka továbbra is fontos és keresett foglalkoztatási forma mind a fiatalok, mind a vállalatok körében. 
• a ledolgozott óraszámok növekedése és a bővülő juttatások egyértelműen kedvező tendenciát jeleznek, 
• ugyanakkor az iparági különbségek és a nemek közötti bérkülönbségek még mindig kihívást jelenthetnek a munkaerőpiacon. 

Az elemzés kiemeli, hogy a diákbérek növekedése nagyrészt az inflációnak, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, e hatások mellett a bérnövekedés mértéke csupán minimális. Elmondható, hogy a rugalmas munkavégzés, a versenyképes bérezés és a szakmai fejlődés mind egyre meghatározóbb szempontokká válnak a diákok számára.