Úgy módosul az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), hogy megváltozik a koncepciója is a módosítást ismertető kormányzati álláspont szerint – derül ki az MTI tudósításából. A ma elfogadott törvénymódosítás hatékonyabban kívánja segíteni a tartós energiamegtakarítást eredményező energiahatékonysági beruházásokat, és célzottan támogatná a magyar családokat otthonuk felújításában.
Az előterjesztő Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a kormánynak alapvető törekvése
Célként említette, hogy a lakosság továbbra is legalacsonyabb áram- és gázárat fizesse az Európai Unióban. Az energiahatékonyság növelése érdekében a legmodernebb technológiák alkalmazását és az ipari energiafelhasználás racionalizálását sürgetik. A módosító javaslatot 134 igen és 20 nem szavazat, 21 tartózkodás mellett fogadták el.
További részletet a tudósítás nem közöl, azonban ezek, vagyis a módosítás tervezete – amely véglegesítve várhatóan a ma esti Magyar Közlönyben meg is jelenik –, valamint a módosítás háttere a Világgazdaságból már ismert. Eszerint ha nem változnának meg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer előírásai, akkor Magyarország nem tudná teljesíteni a rendszertől 2030-ra elvárt 88 petajoule-os halmozott végsőenergia-megtakarítást.
Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 2030-ra 336 petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítást vállalt. Ezt 74 százalékban (közel 248 petajoule-lal) alternatív szakpolitikai intézkedésekkel és 26 százalékban – az említett 88 petajoule-lal – az EKR-rel érné el. A törvénymódosítás két fő eszközzel segíti a megcélzott megtakarítás elérését: az EKR-kötelezettség emelésével és a hosszabb élettartamú megtakarítások ösztönzésével úgy, hogy visszaszorítaná a túlsúlyba került rövid élettartamúakat.
A most felülírt szabályozás szerint a tárgyévben a kötelezetteknek a két évvel korábban forgalmazott, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5 százalékát kellett megtakarítaniuk. Ez a módosító javaslat szerint 1,4 százalékra nőne. A módosítóban azonban nem év eleji, hanem 2025. júliusi 1-jei kezdet szerepel a mennyiségnek fél évre vetített arányosításával.
Az EKR-kötelezettek energiamegtakarítási kötelezettségének emelése nem vonatkozik a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználóknak eladó gazdálkodó szervezetekre azért, hogy ne dráguljon az üzemanyag.
A kötelezettségi időszak meghosszabbodna 2035-ig.
Tilos lesz elszámolni egyes rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarításokat. Kiegészül a nem elszámolható rövid élettartamú víztakarékossági intézkedések köre
Elvárás lesz a legalább hatéves élettartamú intézkedésből származó hitelesített energiamegtakarítással történő teljesítés, kötelező lakóépület-felújítási aránnyal.
A módosító úgy ösztönözné a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piaci értékesítését kétoldalú megállapodások keretében, hogy tranzakciós díjat vezetne be. A hitelesített energiamegtakarítások forgalomképessége nőne azáltal, hogy kiterjedne a gazdálkodó szervezetekre.
A magyar állam megjelenne a vevői oldalon, így kötelezettséget teljesíthet.
A gazdálkodó szervezetek már a múlt évben felhívták a figyelmet arra, hogy az 0,5 százalékos EKR-kötelezettség növelésének elmaradása esetén elmaradnak a további energiahatékonysági beruházások is. Azt tapasztalták ugyanis, hogy mivel – részben a módosító által is visszaszorítandó, rövid élettartamú intézkedéseken keresztül – papíron már teljesültek a 2030-ig elérendő megtakarítások, már semmi nem kötelezi az EKR-kötelezetteket további energiamegtakarításra.
Az EKR-rel kapcsolatos naprakész információkat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ismerteti a honlapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.