Ingázás: érdemes egyáltalán még kimenni Ausztriába dolgozni?

A határon átnyúló munkavállalás európai uniós keretei és magyar trendjei – az Ausztriába ingázás példája címmel tartott online szakmai konferenciát. A rendezvény bevezető előadását Nagy Katalin, Magyarország EU melletti állandó képviseletének volt tanácsosa tartotta, aki áttekintette az uniós alapjog, a munkaerő szabad áramlásának történetét. Az általa ismertetett adatokból az derült ki, hogy a magyar ingázásban érintettek 53 százalékának Ausztria a célpontja, 24 százalék dolgozik Németországban, a többiek az Egyesült Királyságban, Svájcban, Romániában és Hollandiában. A kint dolgozók a 25–54 éves korosztályból érkeznek a hivatalos adatok szerint. A nem magasan kvalifikált magyarok az építő- és feldolgozóiparban, a nők az ápolásban és a kereskedelemben helyezkednek el.

A nyugati országrész érintett elsősorban az ingázással. Kovács Bernadett, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szombathelyi irodájának jogász tanácsadója elmondta, a fiatalok ingázása mellett megfigyelhető az idősebb, nyugdíjas korosztály ausztriai munkavállalása is. Sokan nyugdíjasként, részmunkaidőben vállalnak munkát. A legfőbb motivációjuk a magas fizetés és a jó munkakörülmények. A fiatalok gyorsabban döntenek a kiköltözés mellett, olykor illegálisan is nem számolva a következményekkel – magyarázta. 

Az, hogy az ingázók nem ismerik a kinti munkavállalás körülményeit, nagyon jellemző – reflektált erre Veczelka András, az Ausztriai ingázók Facebook-csoportnak az alapítója. Úgy fogalmazott: a magyar munkavállalók gyakran úgy mennek ki Ausztriába, hogy semmivel sincsenek tisztában, így elég gyakran esnek áldozatul a csalóknak. Két példát is említett: 

• a telekocsi szolgáltatás, amikor előleget kér a fuvarozó, aztán eltűnik,
•  a másik jellemző csalás a munkaközvetítés előleg fejében.

A Covid után megváltozott az ingázás is

A koronavírus-járvány után a home office számos területen megmaradt. Veczelka András elmondta, hogy sok kvalifikált IT szakember,  – akik előtte kint dolgozotak Grazban –, a járvány lecsengése után megkapták a teljes home office lehetőséget és Magyarországról dolgoznak az osztrák cégeknek. Havonta egy-két napra mennek csak ki, a cég ezt olcsóbban megússza, mintha támogatná a lakhatásukat vagy az utazást. Beszélt arról is, hogy az osztrák munkaügyi hivatalok egyes kereskedelmi cégekkel közösen több hónapos betanító képzéseket tartanak, ahol egyrészt a nyelvet tanítják, másrészt a jelentkezők megismerik a munkafolyamatokat. Ilyen programja a Sparnak és a Hofernek is van – mint mondta. Egyfajta kitolt próbaidőnek lehet tekinteni, a munkavállaló már kap valamennyi bért, ezzel váltották ki a szociális támogatást. 

A leépítések elkezdődtek

A gazdasági nehézségek Ausztriát sem kerülik el, számos cég komoly leépítésekbe kezdett. Veczelka András jelezte, ez első körben többnyire a képzetlen, kelet-európai munkaerőt érinti, nem az osztrákokat. Sokan pont emiatt vállalják a letelepedéssel járó rengeteg adminisztrációt és költséget, hogy megússzák az elbocsátást. 

Az idősebb generáció, különösen a nők inkább ingáznak, sokan takarításból élnek, valószínűleg nincsenek bejelentve hivatalosan, tehát feketén dolgoznak. Ez a réteg nem fog kitelepülni, ők a határ menti településekről járnak át, hogy kiegészítsék a jövedelmüket – foglalta össze az ausztriai helyzetet a szakértő.