Jelentősen rontja világszerte a növekedési kilátásokat a kereskedelmi háború - Magyarországon is
A magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is jóval elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői.
Extrém magas a bizonytalanság a globális kilátásokkal kapcsolatban a kereskedelmi háború miatt
Az elemzők szerint a magyar gazdaság külső környezetét 2025-ben a megszokottnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új adminisztráció várható lépéseivel, azok időzítésével, makrogazdasági és piaci hatásaival kapcsolatos várakozások folyamatos korrekcióra szorulnak. A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni.
A legnagyobb veszélynek a tervezhetőség hiányát érezzük: egy konzisztens, megalapozott és véglegesnek tekinthető vámcsomagnak is lennének inflációs és növekedési hatásai, de ehhez a gazdasági élet szereplői képesek lennének alkalmazkodni
– mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Nehéz helyzetben a jegybankok
A kiszámíthatatlan, csapongó, potenciálisan számottevő makrogazdasági hatással járó intézkedések a jegybankok dolgát is megnehezítik. A jegybanki prognózisok változásának iránya viszonylag egyértelmű: a tengerentúlon alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs pálya körvonalazódik, míg az euróövezetben a gyengébb növekedés árnyalatnyival alacsonyabb inflációval párosul. „Az EKB-nál így egyelőre folytatódhat a monetáris normalizálás. Júniusban újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítunk, majd az alapkamat tartósan e szinten maradhat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nehezebb helyzetben van, hiszen mindkét célját (munkanélküliség és infláció) veszély fenyegeti. Rövid távon azonban az inflációs várakozások horgonyzása élvez prioritást, így a Fed irányadó kamata őszig változatlan szinten maradhat, év végéig maximum 1-2 kamatvágást várunk” – mondta el a CIB Bank vezető elemzője.
Lassabb lehet a magyar növekedés a korábban vártnál
Az év eddig eltelt időszakában a CIB Bank elemzői többször lefele kényszerültek korrigálni az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket. A márciusi alapforgatókönyv 2025-re még 2 százalékos reálnövekedéssel kalkulált, amit az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépéseinek fényében 1,5 százalékra korrigáltak. Az első negyedéves GDP első becslését követően azonban már ez a prognózis is túlzottan optimistának tűnik: bár a KSH a részletes bontást csak később publikálja, most úgy tűnik, hogy 2025-ben a GDP növekedési üteme érdemben nem tudja meghaladni az 1 százalékot.
Trippon Mariann felhívta a figyelmet: a kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és export teljesítményt.
A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar nem lesz képes érdemi növekedési hozzájárulásra, így termelési oldalon ebben az évben is a szolgáltatások jelentik az egyetlen motort.
A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot, a beruházások idén is visszaeshetnek és a nettó export sem lesz képes nagy mértékű növekedési hozzájárulásra.
A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat. A már korábban is jelen lévő okok mellett (gyenge kereslet, korábbi költségsokkok hatása, EU-források és költségvetési mozgástér hiánya) az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései által okozott extrém bizonytalanság egyébként tervezett beruházások elhalasztását, felfüggesztését, törlését eredményezheti. A stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folytatódó emelkedése, a háztartások erős mérlegpozíciója és a választások előtti költségvetési intézkedések viszont támaszt nyújtanak a lakossági fogyasztásnak, amely 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.
4 százalék felett lehet az éves infláció, stabilan 400 feletti euróárfolyam mellett
2025 első két hónapját a pénzromlási ütem gyorsulása jellemezte, márciusban azonban az éves fogyasztói árindex 4,7, majd áprilisban 4,2 százalékra szelídült. A lassulásban meghatározó szerepe volt a bevezetett árrés- és ársapkáknak, illetve a világpiaci energiahordozó árak mérséklődésének. A volatilis tételektől, adóváltozásoktól megtisztított magindexek alakulása viszont azt mutatja, hogy az árnyomás az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős maradt. Az év további részében a CIB Bank elemzői szerint 3,9-4,5 százalék között ingadozhat az éves árindex, éves átlagban 4,5 százalékos pénzromlási ütem várható a tavalyi 3,7 százalékot követően.
Az MNB monetáris tanácsa legutóbb tavaly szeptemberben mérsékelte 25 bázisponttal az irányadó rátát, amely 2024 októbere óta 6,5 százalékon áll. A romló hazai inflációs kilátások, a forintban denominált eszközök sérülékenysége és a változó külső környezet drasztikusan beszűkítette a jegybank mozgásterét.
Az őszi hónapokban viszont már nyílhat tér 1-2 óvatos kamatcsökkentésre, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése nem romlik, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újraindítja lazítási ciklusát.
2025 eddig eltelt időszakában az euró-forint keresztárfolyam meglehetősen széles, 397 és 416 közötti sávban ingadozott, az év további részében az euró-forint kurzus jellemzően a 400-420 közötti sávban ingadozhat a CIB Bank elemzői szerint.
