Új intermodális központ épülhet hamarosan az egyik legnagyobb magyar városban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy csend honolt az elmúlt években a hazai intermodális központok körül, amelyeket csakúgy, mint más nagyberuházásokat, szintén elsodort a 2022-es energiaválság és azt követő beruházási stop. Ez azonban a jelek szerint rövidesen megváltozhat: ugyanis június 20-án megjelent az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) beruházási portálján egy tervezési projekt, amely a Szeged–Makó elővárosi közlekedés fejlesztésének előkészítése – szakaszolt projekt címet viseli. Ez tulajdonképpen a Mars téri távolsági buszpályaudvar szegedi Nagyállomás mellé helyezését és az állomási vágányhálózat átépítését, azaz az intermodális központ tervezését jelenti – írja a Szegeder.
Intermodális központ: eddig kettő készült el, Kaposváron és Bicskén
A tervek szerint valamennyi vidéki nagyváros a jövőben kap egy intermodális központot, amelyek egyesítik a különböző közlekedési formákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a buszpályaudvart közvetlenül a vasútállomás mellé telepítik, megteremtve az átszállásmentes közlekedés feltételeit. 2016-ban kormányhatározat rendelkezett „az intermodális csomópont projektek megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről”, külön nevesítve a miskolcit, a nyíregyházit, a kaposvárit, székesfehérvárit, a bicskeit. Ezeket a korábbi uniós költségvetési ciklus IKOP-os forrásaiból tervezték megépíteni, de
végül csak kettő készült el az elmúlt szűk tíz évben, a kaposvári és a bicskei.
Kaposváron a Modern Városok Program keretében valósult meg a fejlesztés, amelyet 2020-ban adtak át, ennek összértéke 17,7 milliárd forint volt. A bicskei pedig 2023 végén készül el, a beruházás közel 10 milliárd forintba került.
Ami a többi projekt állásást illeti,
- a debrecenit a BMW beruházásának bejelentésével egy időben lefújták, helyette a magánbefektetők hasznosíthatják a vasútállomást,
- annak ellenére, hogy a beruházás már elő volt készítve, a székesfehérvári vasútállomás átszállókapcsolatainak fejlesztése áldozata lett a 2022-es beruházási stopnak. Tavaly novemberben a város polgármestere, Cser-Palkovics András azt mondta, hogy uniós forrásból valósulhat meg a projekt, igaz, korábban az is felmerült, hogy az állam szétdarabolja, és részenként építi meg,
- a szombathelyi közösségi közlekedés új központjának tervezési munkálatai 2020-ban kezdődtek, az uniós közbeszerzési értesítő szerint a projekt költsége nettó 358 millió forint, később azonban vita alakult ki a beruházó és az önkormányzat között a területről,
- Miskolcon az intermodális központ helyett a Y-híd épült meg, amelynek a harmadik és negyedik ütemének tervezéséről szóló szerződést 2022-ben aláírták. Ebben egy intermodális csomópontra is készül megvalósíthatósági tanulmány,
- jelenleg zajlik a kiviteli terv előkészítése és a műszaki tartalom egyeztetése a nyíregyházi intermodális csomópont esetében, ezt követően írhatják ki csak a közbeszerzést,
- a legközelebb a megvalósításhoz a kecskeméti közlekedési csomópont áll.
Nem adtam föl. És most megszületett a kormányhatározat az intermodális csomópont támogatásáról
– írta Szemereyné Pataki Klaudia, a város polgármestere még áprilisban, miután megjelent az erről szóló kormányhatározat. Akkor a városvezető azt ígérte, hogy az önkormányzat az idei év folyamán benyújtja a támogatási kérelmet. Amint ezt a kormány befogadja, elindulhat a beruházás előkészítése és a közbeszerzések lefolytatása.
Így néz ki majd a szegedi intermodális központ
A szegedi intermodális központ projektleírása szerint a tervezés része, hogy átépítenék a személypályaudvart és részben Szeged-Rendezőt is, a Tisza pályaudvart elbontanák, a felszabaduló területekre pedig egy beépítési koncepciót alkotnának. Ezzel egy illeszkedő állomási vágányhálózattal összekötnék a már lezajlott (szabadkai) vagy még tervezett vasúti projektek (kiskunfélegyházi és makói) során megújuló vasútvonalakat.
A Nagyállomás mellett építenének egy új, 13–15 érkező és induló állásos, 20 férőhelyes rövid idejű tárolókapacitású buszpályaudvart, melyet gyalogos-aluljáróval kötnének össze a vasútállomás épületével. Az aluljáróból a vasúti peronokra is fel lehetne jutni a tervek szerint.
A Nagyállomás környékén egyébként 120 P+R autós parkoló és 620 B+R kerékpártároló elhelyezése van napirenden. Létesítenének egy új utasforgalmi területet is, melyet közösen használhatnának a vonatra és a buszra várakozók, ezt részben a Nagyállomás épületében helyeznék el. Meg kell még alkotni a Nagyállomás főépületében helyet kapó funkciókat is, ez annak fényében aktuális, hogy a szegedi vasútállomás is része a vidéki állomások „plázásítási” projektjének.
Két szegedi beruházás kapott zöld lámpát
Szeged egyébként két projekttel került be a ÉKM idei közbeszerzési tervébe, az egyik a most megjelent, közel 1,8 milliárdos kiírás a Nagyállomás melletti intermodális csomópont tervezéséhez. A másik a már előrehaladottabb állapotban lévő Szeged–Kiskunfélegyháza vasútvonal rekonstrukciója.
Az utóbbinál már a kivitelezési munkálatok megkezdéséről van szó, a beruházás 2029 végére fejeződhet be.
A tervezés és engedélyeztetés már 2023 végére lezajlott, tehát most már az építkezésnek kellene elindulnia, a helyi lap szerint várhatóan már nyáron kiírják a tendert rá.
Erre pedig nagy esély van, ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, a 140-es vasútvonal fejlesztése bekerült abba szűk listába, amely a minisztérium az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelből valósítana meg. A MÁV Lázár János építési közlekedési miniszter nevéhez köthető nagy vasútfejlesztési terve keretében 2 milliárd eurót fordítana öt év alatt a hazai vasút modernizációjára. A beruházási csomag része többek között:
- a központi forgalomirányítás korszerűsítése több vonalon,
- a gubacs híd rekonstrukciója,
- a 30-ason a Székesfehérvár–Lepsény pálya felújítása,
- Almásfüzitő–Komárom fejlesztése.
Az EIB projektek prioritási sorrendben vannak feltüntetve, és rögtön a második helyen található a Szeged–Kiskunfélegyháza vasútvonal felújítása.
