Elemzők: a fegyverpénz és az új gyárak is növelik a béreket
Kellemes meglepetést okozott az áprilisi kereseti adat, az előző havi 8,5 százalékról 9,8 százalékra gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme. Várakozásunk az volt, hogy a növekedési ütem nagyjából az előző havival egyezik meg, sőt, olyan előrejelzések is voltak, amelyek a béremelkedés további lassulását várták, bár ezek eddig szerencsére nem jöttek be – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
Az átlagkeresetek növekedésének gyorsulása a vállalkozásokhoz kötődik, itt 8,5 százalékról 9,9 százalékra gyorsult a növekedés üteme, míg a közszférában maradt 8,4 százalék. Jelentősen, 8,6 százalékról 12,5 százalékra gyorsult a növekedési ütem a nonprofit szférában is.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozások béremelkedése volt ebben a hónapban a gyorsabb, ami azt mutatja, hogy olyan
nagyon nagy probléma mégsem lehet a munkaerőpiacon, hiszen akkor a vállalkozások kevésbé lennének rászorítva a béremelésre
– emelte ki a közgazdász. Szemben a munkaerőpiaci felmérés adataival, itt a teljes munkaidős alkalmazottak számában sem látszik akkora ingadozás: a vállalkozásoknál havi alapon mintegy 5 ezer fős növekedés, míg éves alapon mintegy nyolcezer fős csökkenés történt, míg a teljes nemzetgazdaságban havi alapon 9 ezer fős bővülés, éves alapon pedig ezer fős növekedés történt – ez tehát szintén nem igazolja vissza azt, hogy a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlenek lennének, a munkaerőpiaci statisztika ingadozása inkább a statisztikai módszertani sajátosságából (mintavétel) fakadhat.
Felhívta a figyelmet, hogy az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben
- az energiaiparban (26,4 százalék),
- a vízgazdálkodásban (20,0 százalék)
- és az oktatásban (18,7 százalék)
nőtt az átlagkeresetek értéke, míg a legkisebb emelkedés az egészségügyi, szociális ellátásban (2,1 százalék, ezen belül az egészségügyben minimális csökkenés) és a bányászatban (5,5 százalék) történt.
Az új gyárak is növelik az átlagkeresetet, ez persze függ a kapacitástól is
Az áprilisi adat után remélhetőleg nagy meglepetés a bérstatisztikában idén már nem lesz és ha nem is a mostani 9,8 százalékos ütemben, de a korábbi előrejelzésemnek megfelelően 9 százalék körüli mértékben nőni tud az átlagkereset az idei évben, ami egy 4,5 százalék körüli inflációt figyelembe véve 4 százalékos átlagbér-növekedést jelentene – írta Regős Gábor, hozzátéve: a bérnövekedés kapcsán az év vége felé kérdés lesz az új gyárak bérfelhajtó hatása.
Itt az lesz meghatározó, hogy milyen ütemben, milyen kapacitáskihasználtsággal indulnak majd, hiszen ez határozza meg a munkakeresletre gyakorolt hatást, ami pedig hat a bérszínvonalra. A jövő évben amennyiben megvalósul az ideinél magasabb minimálbér-növekedés, akkor egy 10 százalék körüli átlagkereset-növekedés sem elképzelhetetlen (a fegyverpénz hatását is figyelembe véve még nagyobb), ám itt nem is elsősorban a minimálbér-emelés nagysága a fő kérdés, sokkal inkább a garantált bérminimumé, hiszen az sokkal több munkavállalót érint – tette hozzá Regős Gábor.
Czomba Sándor: sikerült kivédeni az ukrán hatást – ezért emelkednek a bérek
Brüsszel nyomása ellenére a kormány nem Ukrajnára, hanem a magyar lakosság, kiemelten a gyermekes családok támogatására fordítja Magyarország forrásait. A kormány folyamatosan azért küzd, hogy tovább emelkedjenek a bérek, és a családok egyre több pénzből gazdálkodhassanak, ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre.
A pedagógusbérek is emelkedtek
A béremelkedési ütem gyorsulása nem jelent meglepetést, előzetesen is számítottunk rá, hogy a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt a rendszerint március-áprilisig zajló év eleji bértárgyalásokon a megállapodások későbbre tolódhattak idén, amely márciusban átmenetileg alacsonyabb bérnövekedést okozott – írta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
Felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb súlyú ágazatok közül pont azokban gyorsult legnagyobb mértékben a béremelkedés
- feldolgozóipar,
- szállítás,
- raktározás,
ahol a márciusi adat alacsonyabban alakult, és amelyeket exportorientáltságuk okán leginkább befolyásol a külső kereslet gyengélkedése, így a béremeléseket illetően is itt lehettek a vállalatok a legóvatosabbak.
A költségvetési szférában márciushoz hasonlóan 8,4 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves szinten. Ebben legnagyobb szerepe a pedagógusbér-emelésnek, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum növelésének volt.
Az oktatás mellett a szociális ellátás ágazatban is két számjegyű bérdinamikát regisztrált a KSH,
de a közigazgatásban is infláció felett nőttek a bérek, miközben az egészségügyben már márciusban bekerült a bázisba a tavalyi béremelés. Kedvezőnek tekinthető továbbá, hogy áprilisban a mediánbér az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 10,2 százalékkal emelkedett, amely jelzi, hogy a bérnövekedés széles alapokon nyugszik, a legkisebb bérek emelése révén az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat is érinti.
Az elemző várakozása szerint év végéig összességében nem változik a bérdinamika üteme, így éves átlagban is 9 százalék körül nőhet az átlagkereset értéke, amely 4-5 százalékos reálbér-növekedést jelentene.
Ez továbbra is elősegítené a fogyasztás bővülését, kiegészülve a jövedelmi helyzetet javító családtámogatásokkal.
A dinamikus béremelkedés várakozásaink szerint jövőre is fennmaradhat, a hároméves bérmegállapodás értelmében jövőre a minimálbér 13 százalékkal nőhet, miközben a pedagógusok folytatódó bérfejlesztése és a rendvédelmi dolgozóknak fizetendő hathavi fegyverpénz is felfelé húzza majd a béremelkedést. Kiemelte: a versenyszféra esetében a garantált bérminimum növelése mellett a gazdasági helyzet alakulása lesz döntő befolyással, kedvezőbb helyzetben magasabb bérfejlesztés mellett dönthetnek a vállalatok. Mindezeket egybevéve, jövőre előrejelzésünk szerint akár ismét két számjegyű ütemben emelkedhet az átlagbér.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.