Hosszas küzdelem után úgy néz ki, hogy a Microsoft végre pontot tehet az Activision Blizzard felvásárlásának végére. A jelenlegi állás szerint jó eséllyel október 13-án, pénteken végre nyélbe üthetik a 69 milliárd dolláros üzletet, amely már lassan két éve húzódik.
A Microsoft 2022. január 18-án jelentette be jelentette be szándékát, hogy felvásárolná az Activision Blizzard (a továbbiakban Activision) videojátékos csúcsvállalatot.
Az akvizíció következtében a redmondi cég tulajdonába került volna több olyan franchise, amelyek jelenleg a videojátékipar legnagyobb húzónevei, mint például a Call of Duty,Warcraft, StarCraft, Diablo, Overwatch és a főleg telefonos platformon elíresült Candy Crush.
Ahogy akkor a Világgazdaság is megírta, a felvásárlás az esport világa számára is kiemelt fontosságú, hiszen a Activision az egyik legnagyobb szereplő, rangos versenyein nem csak a hírnevet szereznek maguknak a játékosok, hanem magas pénzbeli díjazásra is számíthatnak. Az akvizíció által megszerezni kívánt játékok pedig segíthetik az Xbox tulajdonos Microsoftot a Playstationnel szemben vívott piaci versenyben, nem meglepő, hogy a Sony (a Playstation tulajdonosa) rögtön „ellentámadásba” kezdett.
Az első akadály: színre lép a CMA
A Activision felvásárlása nem csak a Sony vezetőiben ébresztett aggályokat, ugyanis a videojátékiparban nem igazán történt még ilyen nagy méretű akvizíció: a legutóbbi nagy felvásárlási hullám a Disney nevéhez köthető, amikor 2009-ben a Marvel Entertainment-et, 2012-ben pedig a Lucasfilmet szerezte meg, de ezek is elsősorban a filmiparra voltak kihatással.
A brit Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) még 2022. július 6-án jelentette be, hogy nyitottak a külsős véleményekre a felvásárlással kapcsolatban és ha úgy látják, készek hivatalosan is kivizsgálni az ügyet.
Természetesen a beérkezett állásfoglalások és a saját előzetes vizsgálatuk alapján végül szeptember 15-én megindították a trösztellenes eljárást a „Microsoft-Activision akvizíció” ellen. Ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalos vizsgáló bizottság aggodalmát fejezte ki az akvizícióval kapcsolatban.
A CMA egyik jelentésében élesen bírálta az akvizíciót, ugyanis szerintük az Activision felvásárlása „kárt okozhat a fogyasztóknak”. A Microsoft ekkor elfogultságnak nevezte a CMA jelentését és biztosították riválisaikat, hogy a birtokukba jutott játékok a versenytársak konzoljain is elérhetők lesznek, tehát nem lesznek Xbox-exkluzívak. Ezen a ponton Sonynak minden oka megvolt a félelemre, ugyanis a Playstation egyik legjobb eladási számokat termelő játékai mindig a Call of Duty újonnan megjelenő részei voltak, ezért nem volt elég a Microsoft nyilatkozata.
Mondhatni lejárató kampányt folytatott a Microsoft és az Xbox ellen egészen addig, ameddig 2023 nyarán egy 10 éves szerződést kötöttek, amely kimondta, hogy a Call of Duty játékok továbbra is megjelennek Playstationre is.
Beszáll a játékba az EU is
Miután a CMA megkezdte vizsgálatát a Microsoft felvásárlásával kapcsolatban, az Európai Bizottság (EB) is előzetes vizsgálata is kimondta, hogy az akvizíció nagymértékben csökkentheti a versenyt a konzolos és a PC-s videójátékok piacán.
2022 novemberében az EB is megindította a vizsgálatot, állításuk szerint a felvásárlással a Microsoft kizárhatja az Activision konzolos és PC-s videójátékaihoz való hozzáférést, így riválisai nagy összegű bevételektől esnének el.
A vizsgálat megkezdésére reagálva a Microsoft december elején felajánlotta riválisainak, hogy a Call of Duty az Activision felvásárlása után tíz évig minden platformon elérhető marad.
A redmondiak számára hiábavalónak tűnhetett a nagylelkű felajánlás a többi játékkonzol részére, ugyanis 2023 januárjában arról értesülhettek, hogy az EB vizsgálóinak nem tetszik, hogy a frissen megjelent Call of Duty: Modern Warfare 2 novemberi megjelenését követő10 nappal a en több mint 1 milliárd dolláros bevételt hozott a cégnek. A februári jelentések szerint úgy tűnt, az EU mégis csak engedni fogja az akvizíciót, mivel a Microsoft közben többször is nyilvánvalóvá tette, hajlandó megegyezéseket kötni több kiadóval és konzolgyártóval is.
Eközben a CMA márciusi közleménye szerint, amelyben az állt, hogy az addigi megállapításaik szerint az akvizíció mégsem hátráltatja a piaci versenyt,
a brit trösztellenes hatóság úgy döntött blokkolni fogja a megállapodást. Indoklásukban kifejtették, hogy az ügylet megerősítené a vállalat piaci előnyét. A Microsoft közölte, hogy fellebbez a döntés ellen.
Érdekes módon, az EU-nak nem voltak további ellenvetései, a CMA-val szemben tőlük a Microsoft májusban megkapta a jóváhagyást a felvásárláshoz.
Az Európai Bizottság saját elemzésük szerint az akvizíció nem sérti a a szabad versenyt, mivel a Microsoft megígérte, hogy a következő tíz évben lehetővé teszi a riválisai számára, hogy a platformjukon kínálják az Activision termékeit.
Az FTC is támadásba kezd
Nem sokkal az EU vizsgálat megkezdése után az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) is közölte, hogy meg kívánja akadályozni a 69 milliárd dolláros felvásárlást.
A hivatal versenyügyi irodája szerint a Microsoft már korábban is visszatartott játékokat vetélytársaitól, ezért igyekeznek megakadályozni az üzletet.
Az akvizícióért folytatott harcban az FTC tűnt a legelszántabbnak és egészen az EU májusi pozitív döntéséig a redmondiak nem igazán bízhattak abban, hogy végül nyélbe tudják ütni az üzletet. Az amerikaiak vizsgálata egészen június elejéig húzódott, amikor is
az ügyben eljáró bíró elutasította az FTC ideiglenes intézkedési kérelmét, amellyel előzetesen a per végéig megtiltották volna a Activision felvásárlásának végrehajtását.
A bíró döntése lehetővé tette a Microsoftnak, hogy a július 18-i határidő előtt lezárja az üzletet, ám a CMA elutasító döntése még mindig blokkolta a felvásárlást. Az FTC viszont nem adta fel, sürgősségi indítványt nyújtott be, amelyben azt kérte a testülettől, hogy ideiglenesen blokkolja a felvásárlást, amíg az FTC nem értékeli ki pontosan az ügyletet. Ritkán fordul elő, hogy egy ilyen fúziós harc a fellebbviteli bíróság elé kerül.
A bíróság viszont elutasította a sürgősségi indítványt, ezzel egy időre eltávolítva az FTC-t az akadályozó tényezők közül.
Alku a Sonyval és az Ubisofttal
Az FTC fölötti győzelem után szinte egyértelművé vált, hogy a Microsoft nyélbe fogja ütni az üzletet, ugyanis a CMA maradt az egyetlen ellenfél. Ahogy már fentebb is volt róla szó, a redmondiak végül a Sonyval is megkötötték az ígért szerződést, amely szerint a Call of Duty franchise játékai továbbra is meg fognak jelenni Playstationön.
A nyár fennmaradó részében már csak a CMA döntése ellen benyújtott fellebbezéssel kellett foglalkoznia a Microsoftnak. A brit trösztellenes hatóság szeptemberi közleménye viszont már arra engedett következtetni, hogy mégis engedélyezni fogják a felvásárlást. A redmondiak ugyanis időközben
üzletet kötöttek a francia Ubisoft videojáték kiadóval, amelynek értelmében a Microsoft helyett a francia kiadó kapja meg az Activision már elérhető, illetve a következő 15 évben megjelenő PC-s és konzolos játékainak streamingjogait Európán kívül.
Bár a CMA még nem hozta nyilvánosságra a döntését, most már tényleg úgy tűnik, hogy a Microsoftnak minden joga meg van ahhoz, hogy véglegesítse a felvásárlást és a redmondi családban üdvözölje az Activision Blizzardot, annak minden dolgozójával együtt, nem is beszélve a videojátékiparban legnagyobb húzóerőnek számító franchise-okról.
Az október 13-ai dátum még a CMA döntésétől függően változhat, de nem valószínű, hogy a britek tovább húznák az ügyet, mivel a Microsoft már több fronton is bizonyította nyitottságát a monopol helyzet elkerülésére.
