Az utóbbi egy évben megugrott a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésébe fektetők aránya, ez sokban köszönhető az OpenAI által fejlesztett ChatGPT népszerűségének és a generatív MI-k általánosságban vett hatékonyságának. Egy felmérés szerint az amerikai internethasználók 25 százaléka, azaz közel 80 millió ember használ valamilyen MI-t legalább havonta egyszer, így nem meglepő, hogy egyre több helyen találkozhatunk ezzel a technológiával. Most viszont egy érdekes adat látott napvilágot, miszerint a férfiak nagyobb arányban veszik igénybe a különböző chatbotokat, mint a nők.
Fotó: Gorodenkoff
Harriet Kelsall az egyik legelismertebb egyedi ékszertervező és üzleti úttörő, aki ma az Egyesült Királyság ékszeriparában dolgozik. Annak ellenére, hogy Kelsall törekszik az ékszeripar folyamatos fejlesztésére, úgy gondolja, hogy a chatbotok egyáltalán nem segítik a munkáját. Diszlexiásként belátja, hogy a generatív MI segíthetne neki fejleszteni például az ügyfeleivel folytatott online kommunikációján, de nem bízik benne eléggé, hogy használni merje – írja a BBC.
Elmondása szerint idén többször kísérletezett a ChatGPT-vel és többször is hibákat, téves információkat észlelt. A brit király, III. Károly májusi koronázásakor viselt fejdíszről Szent Eduárd koronájáról kérdezte a chatbotot.
Elég sokat tudok a királyi koronák drágaköveiről, így észrevettem, hogy a szöveg több része is rossz koronáról szól
– mesélte Kelsall és hozzátette, attól tart, hogy az emberek túlságosan megbíznak a ChatGPT szolgáltatta adatokban és független gondolatként adnak tovább téves információt.
A mesterséges intelligencia torzító hatása
A ChatGPT hasonlóan más chatbotokhoz, képes saját maga fejlesztésére, javítja a felhasználók által jelzett hibákat, kezdetben viszont az OpenAI több száz új munkatársat toborzott, hogy a chatbot egy korábbi verzióját pontos válaszjavaslatokkal lássák el, ezzel fejlesztve a képességeit. A Google-höz hasonlóan az OpenAI is éveken keresztül gyűjtötte azt a hatalmas mennyiségű adattömeget, amellyel végül megbombázták a programot.
A fejlesztőcég viszont folyamatosan ellenőrzi a ChatGPT válaszadási pontosságát és próbálják minél pontosabbá tenni, népszerűsége pedig egyre csak növekszik. Az Egyesült Államokban is sok munkavállaló fordul az MI-hez segítségért, az alkalmazottak 28 százaléka rendszeresen igénybe veszi a ChatGPT-t vagy más chatbotokot. Az emberek főleg a mindennapi munkájukhoz használják a technológiát, egyebek között
- e-mailek megfogalmazásához,
- dokumentumok összefoglalására,
- előzetes kutatások elvégzésére és
- általános adatok ellenőrzésére.
A népszerűség ellenére is jelentős azok száma, akik úgy vonakodnak a használatától, mint Harriet Kelsall. A Flexjobs felmérése szerint kevesebb nő használ MI-t a szakmai vagy magánéletében, mint férfi.
Ameddig a férfiak 54 százaléka használja ki az MI lehetőségeit, addig a nőknek csak a 35 százaléka fordul chatbotokhoz segítségért.
A Flexjobs szerint nemcsak szakmai életben vagy otthoni használatban, de a munkakeresésben is népszerű az MI használata. A felmérés szerint a nők 15 százaléka használt chatbotot álláskereséshez és 46 százalékuk csak tervezett használni MI-t.
Michelle Leivars, egy londoni üzleti coach azt mondja, hogy azért nem használ mesterséges intelligenciát munkájához – ami folyamatos kommunikációt igényel –, mert számára fontos, hogy megőrizze saját hangvételét és személyiségét. Leivars és még sok más hozzá hasonló vállalkozó számára fontos a személyiségükből jövő egyediség megtartása, ugyanis
ügyfeleik legtöbbször azért választják őket, mert úgy érzik, hogy egyenesen őket szólítják meg a felhívásaik, ajánlataik.
Hayley Bystram, a londoni székhelyű Bowes-Lyon Partnership társkereső ügynökség alapítója úgy gondolja, hogy számára a ChatGPT az ügyfelei profiljának elkészítésében tudna segíteni, ami akár egyenként fél napig is eltarthat. Bystram szintén fontosnak tartja, hogy a weboldalán lévő profilok tükrözzék a vállalkozása és saját egyéniségét is, így „csalásnak érezné”, ha a társkeresők adatlapjait a mesterséges intelligencia hozná létre.
Fotó: Shutterstock
Alexandra Coward, egy üzleti stratégaként dolgozik a skóciai Paisley-ben, úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia tartalomgeneráláshoz való felhasználása „súlyos photoshop”-nak számít. Állítását azzal magyarázza, hogy az Adobe Photoshop képszerkesztőt is sokszor használják arra célra – főleg most, hogy már abban is elérhető az MI-alapú képgenerálás –, hogy saját maguk egy „vékonyabb, fiatalabb és menőbb” verzióját hozzák létre. Tehát a félelme arra irányul, hogy
eltorzulhat a saját magunkról alkotott kép, és esetlegesen hamis információt közölnénk annak érdekében, hogy szimpatikusabbnak tűnjünk.
A férfiak uralta piac és a női hozzáállás
Az eddigi vélemények alapján kijelenthető, hogy a több nő is azért nem fordul a mesterséges intelligencia felé, mert az még vagy nem képes pontos információkkal szolgálni, vagy mert személytelenné teszi az alkotott szöveget, valamint könnyen hamis képet alkothatnak rólunk. Jodie Cook MI-szakértő szerint vannak mélyebb okai is annak, hogy a nők miért nem használják olyan gyakran a technológiát, mint a férfiak.
Cook állítása szerint a törzsterületeket (kutató- és mérnöktudomány, technológia és matematika) hagyományosan a férfiak uralják, és az MI-eszközök terjedése és elfogadása is ezt az egyenlőtlenséget tükrözi, mivel
ezekhez a tudományágakhoz lassan elengedhetetlen lesz az MI használata, így több férfi találkozik a technológiával a munkájából adódóan.
Az Egyesült Királyságban a törzsterületek munkaerőnek mindössze 24 százaléka nő, és ennek következtében „a nők kevésbé érzik magukat magabiztosnak a mesterségesintelligencia-eszközök használata során” – állítja Cook.
Az MI-szakértő szerint nem szabad hagyni, hogy tovább szélesedjen a nemek közötti szakadék az érintett tudományágakban, mivel ennek hatására a nők is kirekesztettnek érezhetik magukat. Véleménye szerint már azért is érdemes lenne több nőnek teret engedni, mert akkor ők is könnyebben otthon érezhetnék magukat a kialakulóban lévő MI-technológia világában.
Lee Chambers pszichológus szerint a nőket az önbizalomhiány is visszatartja a mesterséges intelligencia használatától. Állítása szerint
a nőkre jellemzőbb, hogy magas szintű tudással és rálátással kezdjenek hozzá egy új téma kutatásához, vagy esetünkben egy technológia megismeréséhez, miközben a férfiak többségét nem zavarja, ha előzetes tudás vagy hozzáértés nélkül vág bele valamibe.
Chambers azt is mondja, hogy a nők attól tarthatnak, hogy megkérdőjelezik képességeiket, ha mesterségesintelligencia-eszközöket használnak. Úgy gondolja, hogy a nőket gyakrabban vádolják azzal, hogy nem kompetensek, ezért jobban kell hangsúlyozniuk szakértelmüket egy adott területen.
A különböző vélemények alapján elmondható, hogy bár a mesterséges intelligencia megkönnyítheti és felgyorsíthatja az adminisztratív munkát, viszont kiölheti a végeredményből a kreatív, személyes faktort. Ameddig egy chatbot nem képes felismerni a téves információt, valamint egy összefoglaló nem lesz több egy érzékelten adathalmaznál, addig a többség – és mint a felmérésekből kiderült, a nők többsége – nem fogja komolyan használni a mesterséges intelligenciát, mert fontos lesz számára, hogy felismerhető legyen a munkája és tükrözze a készítő személyiségét.
