Üzemanyagárak: a jövő héten véget ér a jó világ – jön a drágulás a benzinkutakon

Jövő héten várhatóan áremelkedés jön a magyar benzinkutakon – erről is beszélt a Világgazdaságnak az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Pletser Tamás szerint az az árcsökkenés, amely ezen a héten bekövetkezett, részben, talán nagyobb részben is újra visszaépülhet a kutak árazásába. Október 11-től, hétfőtől bruttó 20-20 forinttal vágták vissza benzin és a dízel literenkénti nagykereskedelmi árát, október 13. péntektől pedig újabb bruttó 7 és 10 forintos áresés jön.

Mindez azt jelenti, hogy szeptember vége óta, az elmúlt két hétben bruttó 57 forinttal lett olcsóbb a benzin literenkénti ára. A dízelnél pedig bruttó 31 forintos áresés látszik ugyanennyi idő alatt. Ennek egy része olvadhat el a jövő héttől a szakértői várakozás szerint.

Miért drágulhat Magyarországon az üzemanyag?

A folyamat oka világos: az izraeli háború. Az Erste szakértője felhívta a figyelmet, hogy ennek már most is van egy három-négy dolláros „geopolitikai prémium” hozadéka, ami megjelent a kőolaj árában. Ez lényegében annak a bizonytalanságnak a pénzügyi felára, hogy vajon Irán érintett lehet-e a konfliktusban. Ez azért súlyos kérdés, mert Irán az OPEC, azaz a kőolaj-exportáló országok egyik legnagyobbika. Az ő bevonódásuk a harcokba súlyos kockázat, ami drágulást hozhat a piacon, ez pedig nyilvánvalóan a magyar nagykereskedelmi árakban is lecsapódna.

Ez a szcenárió azért is lenne fájdalmas a kőolajpiacon, mert Irán körül éppen enyhülés körvonalazódott. Az iráni kitermelést számos szankció sújtja, de főképp távol-keleti célországokba a szállítások lényegében akadálytalanok voltak eddig. Vagyis az iráni kőolaj ki tudott kerülni a világpiacra. Az utóbbi időben már arról is szó volt, hogy az iráni szankciókat enyhíthetik, ami nyilvánvalóan pozitívan hatna az olajárakra. Csakhogy ha a perzsa államról kiderül, hogy az izraeli konfliktus szervezője, az teljes egészében visszavetheti a kedvező változást, és pluszkapacitások helyett visszaeső termeléssel szembesülhet a kereskedés. Ez ugyanis teljesen egyértelműen súlyosabb szankciók kivetését vonhatja maga után. Teljes eszkaláció esetén pedig Irán még a fennhatósága alatt álló Hormuzi-szoros kártyáját is kijátszhatja, amelyen a világ exportjának 40 százaléka halad át. Ennek beláthatatlan következményei lennének az olajárakra.

Pletser Tamás arra is figyelmeztetett, hogy a szaúdiakkal való viszony alakulása is mélyen kitett az izraeli–palesztin harcoknak. Az USA és a királyság között ugyanis körvonalazódik egy megállapodás, amelynek eredményeképp Szaúd-Arábia felhagy az önkéntes, egymillió hordós termeléscsökkentéssel, és ezt a mennyiséget visszaemeli. Cserében hozzáférhetne amerikai fegyverekhez. Ha azonban az izraeli állam fellépése a gázai övezetben mértéktelen lesz, és durva vérontással jár, akkor a muzulmán szaúdi társasdalom szembe fog helyezkedni a Nyugattal való kiegyezéssel.

Minden azon múlik, hogy durvul-e az izraeli háború

A szakértő viszont azt is megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az USA-nak nem érdeke, hogy kiterjedjen az izraeli konfliktus, és nem forszírozza az iráni szálat. Ha ez így maradna, a geopolitikai prémium egy átmeneti idő után eltűnhet az olaj jegyzéséből.

Visszatérve a magyarországi üzemanyagárakra, ezek alakulását természetesen nemcsak az izraeli helyzet befolyásolja, de most kétségtelenül döntő hatása lehet már rövid távon is. Az elemző azonban arra is rámutatott, hogy a Magyarországon tapasztalható, fogyasztói szempontból kedvező árváltozás több tényezőből fakadt, így például az alkalmazott termékárrések visszaesése is fontos szerepet játszott a benzin és a dízel árának csökkenésében.