Megkezdődtek az üzbegisztáni Szamarkandban Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök személyes megbeszélései, amelyeknek az egyik fő témája bizonyosan a geopolitikát és a világgazdaságot felkavaró európai háború lesz. Kína első számú vezetője már az elején tisztázta: boldog, hogy ismét találkozhat „régi barátjával”.
A két vezető először találkozik egymással, amióta februárban kitört a háború, ami több tízezer ember halálához és Ukrajnában hatalmas károkhoz vezetett, miközben Moszkva és a fejlett államok – beleértve az Európai Uniót is – egymásnak fájdalmas szankcióváltásokat okoztak, energiaválságba és a szélére sodorva az uniót.
A nagy feltörekvő gazdaságok, köztük a világ második hatalma, Kína, nem csatlakoztak a szankciókhoz, és a világ nagy figyelemmel kíséri a szamarkandi találkozót, amely eddig azt a véleményt erősíti, hogy a nyugati szakítással Moszkva közelebb mozdult a kelet-ázsiai óriáshoz.
Hszi Csin-ping számára a 2022-es év geopolitikai földcsuszamlására és a szamarkandi találkozóra kulcsidőszakban kerül sor. Októberben a Kínát uraló Kommunista Párt várhatóan harmadszor is az ország politikai vezetőjévé választja, megerősítve, hogy Mao Ce-tung óta ő a leghatalmasabb politikus a másfél milliárd lakosú népköztársaságban.
Kína tartózkodott attól, hogy inváziónak minősítse a Moszkvában különleges katonai műveletnek titulált konfliktust, ugyanakkor óvakodott olyan támogatásokat nyújtani Moszkvának, amelyekkel maga is büntetőintézkedések alá került volna. A találkozó első szakaszában a kínai elnök semmit nem mondott Ukrajnáról – jelentette a Reuters –, a témát Putyin hozta szóba, arra is kitérve, hogy Washington törekvései „elcsúnyultak” az egypólusú világ létrehozására.
Nagyra becsüljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját, amennyiben az ukrajnai válságra kerül szó
– mondta Hszinek Putyin.
Megértjük az ezt illető kérdéseit és aggodalmait. A mai találkozón természetesen elmagyarázzuk az álláspontunkat
– tette hozzá.
Egyébként közép-ázsiai útján Hszi – aki ezer nap óta először tette ki a lábát Kínából – maszkot viselt, a Putyinnal való találkozón azonban nem. Az orosz elnök szokása szerint szintén nem hordott maszkot.
Hszi arról biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy Kína kész együttműködni az oroszokkal, hogy vezető szerepet játsszanak a jelentős hatalmak felelős viselkedésének a demonstárlásában, és stabilitást, valamint pozitív energiát vigyenek a felfordult világba.
Hszi a Reuters szerint 39-szer találkozott Putyinnal, amióta 2013-ban Kína elnöke lett. A 2021 elején hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnökkel viszont még egyszer sem.
Miközben Ukrajnával kapcsolatban Peking nem elítélő, Tajvan ügyében – amely növekvő feszültséget kelt az amerikaiak és a kínaiak közt – Putyin egyértelműen Peking oldalára állt.
Szilárdan ragaszkodunk az Egy Kína elvhez. Elítéljük az Egyesült Államok és szatellitjei provokációit a Tajvani-szorosban
– nyilvánította ki.
